1 fejezet: Dühös vendég

1. fejezet: Dühös vendég

Fáradtan estem be a lakásom ajtaján. Alig vártam már, hogy hazaérjek. Nem volt nagy a lakásom a szoba és a konyha egybe volt csak a fürdő volt külön helyiségbe. Nem nagy, de nekem megfelel és nincs is pénzem másfajta lakásra. Annyira fáradt voltam, hogy még enni se volt erőm ezért csak gyorsan lezuhanyoztam, és már feküdtem is le. Este arra keltem fel, hogy szakad a víz rólam, mert rosszat álmodtam. Az apámról és az anyám haláláról álmodtam. Régen fordult már elő velem. Lehet, hogy Conor közeledési kísérlete miatt tért vissza a rémálmom. Az este további részében le se bírtam hunyni a szemem ezért elég fáradtan keltem ki az ágyból reggel fél 7-kor, hogy elinduljak dolgozni. Felkeltem ettem egy szelet kenyeret, több nem ment le a torkomon, mert még mindig az esti rémálom hatása alatt vagyok. Lassan megmosakodtam és felöltöztem. Egy kevés alapozót is tettem fel az arcomra hogy ne úgy nézzek ki a munkahelyemen, mint egy hulla. Szép lassan elindultam a munkahelyem felé mikor eszembe jutott, hogy otthon hagytam a kitűzőmet, amire rá van írva a nevem. Gyorsan visszamentem felkaptam az asztalról és rohantam is a munkahelyemre, mert így hogy vissza kellett rohannom már késésben is vagyok. Mikor beértem Conor dühös tekintetével találtam szemben magam.

- Megkérdezhetem, hogy hol a fenében voltál?- kérdezte dühös tekintettel. - a munkaidőd már negyed órája elkezdődött.

- Ne haragudj, hogy elkéstem, de otthon hagytam a kitűzőmet és vissza kellett fordulnom érte – mondtam hadarva, mert nem akartam, hogy emiatt esetleg kirúgjon. Conort ismerve nem lenne nehéz a számára.

- Ez engem nem érdekel, csak az érdekel, hogy késtél ezért 2 órával többet kell benn maradnod. – mondta még mindig dühösen.

- De hát így is több mint 10 órát dolgozom. – mondtam egyre jobban elkeseredve.

- Ha nem tetszik, szedheted a cuccod és mehetsz is. Hamar fel tudok venni helyetted más alkalmazottat is. – nem igazán értettem, hogy miért fújja úgy fel azt a negyed órát, de az is lehet, hogy dühös a tegnapi visszautasítás miatt és azért csinálja.

- Rendben akkor maradok plusz 2 órát. Így jó lesz? –kérdeztem tőle reménykedve, hogy nem fog kirúgni, mert így is nagyon kevés pénzem van, és ha kirúgna, a lakást se tudnám kifizetni.

- Igen jó és most menj öltözni és utána dolgozni – ezzel hátat is fordított nekem. Én mentem öltözni, de legszívesebben elbőgtem volna magam. Nem elég hogy az éjszaka alig aludtam  2 órát most még 12 óra helyett 14 órát kell benn lennem. Remélem, nem leszek használhatatlan, mert akkor biztos, hogy kirúg amilyen dühös most és akkor nem lesz munkám. Azt pedig nem szeretném. A délelőtt viszonylag nyugisan telt, de délután 4 körül bejött egy csapat fiatal srác.

Mindenki kért egy doboz sört és egy vodkát. Amilyen gyorsan tudtam teljesítettem a kérésüket. Így ment ez minden 10 percben. 5 óra körül már mindegyik segg részeg volt. Nem foglalkoztam vele, mert nem ez az első alkalom, hogy egy csapat fiú lerészegedik, és egészen biztos vagyok benne hogy nem is az utolsó. Egészen addig, míg az egyikük el nem kezdte fogdosni a fenekemet mikor lehajoltam a poharukért, hogy hozzak még egy kört. Nem foglalkoztam vele mentem a dolgomra, de mikor visszamentem, hogy lerakjam az italukat az ölébe rántott.

- Cica nincs kedved meló után egy kicsit szórakozni velünk? – azt hittem, hogy elhányom magam a bűzös leheletétől, de nem csináltam semmit, mert nem akartam, hogy emiatt botrány legyen ezért inkább annál maradtam, hogy megpróbálok finoman szólni, hogy nem érdekel.

- Inkább meló után hazamennék, mert nagyon fáradt leszek. – mondtam neki nyugalmat színlelve, de közbe a szívem a torkomba dobogott. Megpróbáltam felállni, de nem engedte és még erősebben szorított magához.

- Ugyan már remekül szórakoznánk. Utána mehetsz is a dolgodra. Ugye fiúk? – szólt az asztalnál lévő cimboráinak.

- Naná, ritkán látunk ilyen szépséget. Garantálom, hogy jól fogja érezni magát. – szólt a jobb oldalán lévő fiú széles vigyorral a képén.

- Értsék, meg hogy nem akarok menni. – kezdtem egyre jobban pánikba esni. Most mit csináljak?

- Talán nem tetszünk neked? – röhögött a fogva tartóm.

- Nem – és ezzel a szóval fejbe is vágtam majd  kipattantam az öléből. Látszik rajtuk, hogy eléggé meglepődtek azon, hogy fejbe vágtam azt a fickót, de nem tehettem mást csak így engedett el.

- Mégis mit képzelsz te magadról csillagom? – meredt rám mérgesen. Láttam, hogy nem sok híja van annak, hogy elveszítse az önuralmát ezért próbáltam nyugtatóan hozzászólni.

- Másképp nem engedett volna el. – mondtam minden önuralmamat összeszedve, mert belül már remegtem.

- És akkor mi van neked az a dolgod, hogy teljesítsd a kívánságaimat nem? – kezdett el üvölteni. Az üvöltözésre persze Conor is kijött.

- Mi folyik itt? – kérdezte Conor.

- Megütött ez a kis pincérnő. - mondta neki a felháborodott férfi. Conor rám nézett és mérgesen megkérdezte.

- Megkérdezhetem, hogy miért ütötted meg az egyik vendégünket? – nézett rám már majdnem hogy vörös fejjel.

- Én csak meg akartam hívni egy italra és belehúztam az ölembe erre ez a ki csitri fejbe vágott – mondta egyre nagyobb indulattal a hangjában.

- Nyugodjon meg uram. Ada szívesen megiszik magukkal egy italt. Igaz Ada? – nézett rám Conor szúrós szemmel.

- De.. ezt nem gondolhatod komolyan Conor. – néztem rá félve. Nagyon reménykedtem benne hogy csak viccel.

- Kárpótolni kell az urat amiatt, hogy megütötted. – ezzel a fiúk felé nézett – kapnak fél órát uraim. Igyanak, meg vele egy italt aztán jöjjön vissza dolgozni – ezzel fogta magát és elment engem pedig ott hagyott.

- Na, gyere, cica üljél le szépen. – ezzel ismét az ölébe húzott. Nem mertem ellenkezni, mert akkor biztos, hogy a munkám látná a kárát. Életem leghosszabb fél órája volt. Mindegyik fiú az asztalnál végigtapogatott a fenekemtől egészen a mellemig, alig vártam már hogy leteljen az a fél óra és elbújjak a wc-be bőgni. Alig bírtam visszatartani. Mindegyik fiúnak bele kellett ülnöm az ölébe volt, amelyik még a nyakamat is csókolgatta. Amit letelt a fél órám, felpattantam és elrohantam, be a wc-be. Még hallottam, ahogy jóízűen nevetnek azon, hogy én hogy elmenekültem. Már vagy 10 perce csak bőgtem mikor bejött Conor és rám parancsolt, hogy most azonnal menjek ki dolgozni, mert különben kénytelen még egy órával meghosszabbítani a túlórámat. Ezért hát kénytelen voltam kimenni rendbe szedni magam és kimenni, dolgozni. Amint kiértem a mosdóból Conor széles vigyorával találtam szemben magam és már rögtön tudtam, hogy szándékosan csinálta ezt az egészet, mégpedig azért mert tegnap nem voltam hajlandó engedni neki. Megint elkapott a sírógörcs, de leküzdöttem, mert nem akartam plusz még egy órát dolgozni ezért figyelmen kívül hagyva Conor-t elkezdtem felvenni a rendeléseket. Mikor már a 14 óra végére értem úgy éreztem magam, mint egy hulla. Nagyon fáradt voltam. Végeztem és már mentem is az öltözőbe átöltözni. Szerencsére most nem találkoztam Conor-ral mert neki az egyik vendéggel kellett foglalkoznia. Gyorsan átöltöztem és indultam is haza. Mikor hazaértem nem akartam hinni a szememnek. A bejárati ajtó zárja fel volt törve. Lélekszakadva rohantam be a lakásba és sírva rogytam a földre. Minden értékes dolgot elvittek. Még a hűtőből a kaját is nekem pedig nincs pénzem több kaját venni, mert azt direkt úgy vettem, hogy fizetésig kitartson. Ez nekem már túl sok volt erre a napra. Egyszer csak minden elsötétül a szemem előtt és a földre zuhanok.