57. fejezet: Buli a hazatérőknek

57. fejezet: Buli a hazatérőknek

Mire leszálltunk a géppel úgy éreztem magam mint egy kifacsart citrom. Hulla fáradt voltam és az sem segített, hogy Londonban szinte leszakadt az ég. Annyira esett, hogy Harryvel még a repülőtér hangárjából sem tudtunk kilépni és nem csak mi. Több tucat ember tolongott, hogy végre elálljon az eső.
- Milyen kiábrándító Hawaii után ez a szakadó eső. Nem? - fordultam Harry felé. Már felhívtuk a fiúkat, hogy jöjjenek értük és ha lehet akkor az ajtónál álljanak meg mert nem szeretnénk elázni.
- Az már biztos. Szívesen süttetném még ott a hasam - kacsintott rám. Nem bírtam tovább ezen a kifiús arcon nevetnem kellett. - Most meg mit nevetsz? - lett sértődött a hangja.
- Ne haragudj - simultam hozzá. Ettől rögtön megjött a kedve és két kezével átfogta a derekamat.
- Rád nem lehet haragudni - csókolt meg lágyan. - Ezzel soha nem fogok betelni - suttogta bele az ajkaimba. A csókunk egyre szenvedélyesebb lett míg meg nem hallottuk a torok köszörülést a hátunk mögül. Megfordultam és négy szempárral találtam szemben magamat.
- Több napig voltatok távol és még mindig faljátok egymást? Ez hihetetlen - törte végül meg a csendet Louis. Ezen mindenki elkezdett nevetni. Én a srácok nyakába ugrottam, majd jó szorosan megöleltem Zayn-t. Jobban hiányoztak mint azt gondoltam volna.
- Azt hittem már meg sem akarsz ölelni - tréfálkozott Zayn majd jó szorosan vissza ölelt. Annyira megörültem neki, hogy adtam egy puszit a homlokára majd fordultam Harry felé aki rosszallóan nézett Zayn-re és rám.
- Hagyd már abba - szóltam rá. Elkerekedett szemmel nézett rám, nem számított arra, hogy észre veszem a pillantását. Gyorsan oda léptem hozzá és hosszan szenvedélyesen megcsókoltam, csak akkor engedtem el mikor a fiúk a hátunk mögött fütyültek és éljeneztek. Ezen megint nevetnem kellett, de ezúttal Harry is velem nevetett.
- Na, akkor megyünk vagy mi? - kezdett el húzni Harry a bejárat felé. Kint még mindig szakadt az eső, de szerencsére a fiúk közvetlenül előttünk álltak meg, így csak ki kellett szaladnunk és már bent is ültünk. Egy kicsit vizes lett mindenki, de nem foglalkoztunk vele. Nem volt olyan vészes.
- Egyébként ti, hogyhogy nem letettek vizesek mikor bejöttetek a hangárba? - még csak most esett le, hogy mikor megöleltem mindenki tiszta szárazak voltak, mintha nem is lettek volna kint.
- Van nálunk esernyő - hencegett Louis. Felvon szemöldökkel fordultam felé.
- Akkor kifele jövet miért nem használtuk? - zavartan néztek egymásra a fiúk.
- Bakker. Szerintem bent hagytuk az esernyőnket a hangárba - szólalt meg végül Liam. Igen, határozottan hiányoztak nekem a srácok. Velük minden hétköznap szórakoztató. Mosolyogva bújtam Harry vizes mellkasához.
- Fáradt vagy? - kérdezte Harry gyengéden, de mielőtt megszólalhattam volna Louis kezdte el rángatni a vállamat.
- Nem lehetsz fáradt Ada. Hallod? Ma este nagy bulit csapunk, hogy végre haza értetek és te aludni akarsz.
- Louis, engedd már el. Ne rázd annyira - szólt rá Harry. - Milyen buliról beszélsz? - kérdezte meg miután Louis megnyugodott és megint a mellkasához bújtam.
- Ma este nálunk buli lesz. Már nem tudjuk lemondani. Egy csomó embert meghívtunk. Tök rég láttunk már titeket, így gondoltunk bulizzunk egy jót.
- Ez jó ötlet, mondjuk nem bántuk volna, ha mondjuk holnap estére szervezitek. nem gondoltátok, hogy fáradtak leszünk ilyen hosszú utazás után? - válaszolt végül Harry.
- Tudtok pihenni mielőtt még a vendégek megérkeznek - vetette közbe Niall. - és lesz jó sok kaja - ezen megint nevetnem kellett. Nem ő lenne ha nem mindig a hasát féltené. Azt már nem hallottam, hogy Harry mit válaszolt mert a következő percben már mély álomba merültem.

Alison:

- Akkor minden világos? - kérdezte meg harmadszorra is Dottie. - Értesüléseink szerint Ada holnap után kezd az új munkahelyén. Ott kell meglepnünk mert nem lesz ott Harry, így nem tud mit csinálni. Elvileg ma jönnek haza és úgy hallottam, hogy rendeznek a One Direction házba egy nagy bulit. Élvezzék ki addig amíg tudják mert ez lesz az utolsó alkalom. - olyan volt mintha magában beszélne. Én csak ültem és hallgattam. Nagyon kíváncsi voltam, hogy beválik-e a terven. Nagyon remélem mert nagyon sokat dolgoztunk vele. A gondolataimat egy velőt rázó sikoly szakította félbe.
- Ez meg mi? - kapta fel a fejét Dottie.
- Apám és Alec új játékszere. Fel akarták eleveníteni a régi szép időket - válaszoltam unottan. Ez megy mióta Alec megjelent nálunk. Reggel még tévét sem tudtam nézni. Ezek soha nem fáradnak el?
- Látom Alec beilleszkedett. - vigyorodott el Dottie.
- Igen és nagyon jól érzi magát, már amennyit hallok belőle -erre mind a kettőnkből kipukkadt a nevetés.
- Nálatok mindig ez megy. Úgy értem, hogy kiskorod óta hordta ide apád a nőket?
- Nem, csak akkor ha anya külföldön van, úgy mint most. Egyébként kiskoromban nem csinálta, csak mikor már kezdtem nőni. - fura, de apa mindig is védett minden férfitól ami már kezdett az idegeimre menni, főleg, hogy ő maga ha teheti rajtam kívül mindent lányt megront, de ha az én közelembe jön egy férfi perceken belül elkergeti. Szerintem attól fél, hogy ugyanazt művelnék velem amit ő csinál anyámon kívül a legtöbb nővel. A gondolataimat még egy sikoly szakította félbe. Nagyot sóhajtottam és elindultam a konyha felé.
- Kérsz kávét? - kérdeztem Dottie-t
- Igen, köszi - válaszolt, de a végét alig halottam mert még egy sikoly hallatszott lentről. Már kezd nagyon elegem lenni ebből az egészből.

Harry:

Mire a házunkhoz értünk Ada már elaludt a karjaimban. Kiszálltam a kocsiból és egyenesen Ada szobája felé vettem az irányt. Adának fel sem tűnt, hogy megérkeztünk, békésen aludt tovább a karjaim között. Óvatosan lefektettem az ágyra, majd betakartam. Csak most érem, hogy milyen fáradt vagyok én is. A múlt éjszaka nem aludtam valami sokat és az utazás is kifárasztott. Odabújtam Ada mellé, nem is kellett sok idő és már mély álomba voltam. Arra keltem fel, hogy Louis ugrál az ágyon.
- Ébresztő álomszuszékok - ez már viszont Niall hangja. Mit keresnek ők itt?
- Mi van? - kérdeztem mogorván. A zajra Ada is felkelt. Úgy látszik, hogy Louis ébresztője hatásos volt, mindketten teljesen éberek lettünk.
- Egy óra múlva jönnek a vendégek és kezdődik a buli, szóval jó lenne ha felkelnétek - ezzel kirohantak a szobából. Értetlenkedve néztem utánuk. Most már teljesen éber lettem.
- Azt hiszem igaza van - szólalt meg mellettem Ada álmos hangon - Nem akarok a barátaitok előtt ilyen álmos képpel mutatkozni - mosolyogva néztem rá.
- Bébi, te mindig gyönyörű vagy - szavaim hatására Ada feje pipacs vörös lett. Kipattant az ágyból és eltűnt a fürdőszobában. Hallottam a víz csobogását ahogy zuhanyozott. Legszívesebben én is csatlakoztam volna hozzá, de akkor egészen biztosan nem végeztünk volna egy óra alatt. Fél óra múlva Ada kilépett a fürdő ajtaján. Még a szám is tátva maradt, olyan szép volt. Lila ruha volt rajta, egyszerű fekete fécipő.
Kiegészítőként felvette gy apró lila fülbevalót és egy karkötőt. Hozzájuk vett fel egy fehér köves nyakláncot.

- Na, hogy tetszem? - pördült meg előttem. Még mindig nem tudtam szólni egy szót sem. Nagyon jól állt neki ez a ruha.
- Gyönyörű vagy - nyögtem ki végül. Mosolyogva odajött mellém és adott a számra egy csókot.
- Jobb ha megyünk. Ha jól hallom már megérkezett pár ember. - húzódott el végül. Kézen fogtam és megindultunk lefele. Lent a nappaliban már nagyban folyt a buli. Mosolyogva húztam Adát a táncparkett közepére.