56. fejezet: Hazaút

 Itt is van a következő rész. Remélem tetszeni fog! Jó olvasást! 
Puszi! :)

56. fejezet: Hazaút

Reggel mikor felkeltem fájt mindenem. Nagy nehezen kinyitottam a szememet. Harryt sehol sem láttam, nyilván már korán felkelt. Szinte megmozdulni sem tudtam úgy fájt mindenem. Nagy nehezen felültem az ágyban. Mosolyogva gondoltam vissza a tegnap éjszakára. Harry betartotta a szavát és nagyon óvatos volt. Nem gondoltam volna, hogy ez ilyen szép is lehet. A képzeletemet is felülmúlta. Kíváncsi vagyok, hogy vajon Harry is annyira élvezte-e az éjszakát, mint én. Hol a csudában lehet? Nagy nehezen magam köré tekertem a takarót és felkeltem az ágyról. Úgy éreztem, hogy minden egyes mozdulatnál leszakadnak a végtagjaim. Olyan izmaim is fájtak, aminek még a létezéséről sem tudtam. Gyakrabban kell megismételnünk ezt az éjszakát, hogy nem legyen utána ilyen izomlázam. Erre a gondolatra elpirultam. Még csak most léptünk tovább Harry-vel és nekem máris ilyen perverz gondolataim vannak. Mit gondolhat most rólam? Miért nincs itt? Elesegettem magamtól a baljós gondolatokat és elindultam a fürdő szoba felé. A forró zuhany jól esett fájó végtagjaimnak. Miután kiszálltam a zuhanyból úgy éreztem magam, mint aki újjá született. Isteni érzés. Legszívesebben ki sem szálltam volna, de nem tölthettem az egész napot a zuhany alatt. Megtörülköztem és csak utána vettem észre, hogy nem hoztam be magammal ruhát. Magam mögé tekertem a törülközőt és kiléptem a fürdő szoba ajtaján. Nagy meglepetésemre Harry ült az ágy szélén a kezében egy tálca van.

- Jó reggelt szépség. Hoztam neked reggelit, bár igazság szerint úgy terveztem, hogy egy csókkal ébresztelek és utána megetetlek ezekkel a finom gyümölcsökkel – mosolygott rám szélesen Harry. Megnyugodtam a reakciójától. Rögtön tudtam, hogy nem bánt meg semmit, ami tegnap este köztünk történt.

- Hm…. Jól hangzik – mentem bele a játékba – csak gyorsan felöltözöm – erre vágott egy grimaszt, amin én elkezdtem nevetni. Olyan édes.

- Gondolom, fáj mindened – mosolygott még mindig szélesen. Szégyenlősen bólintottam és csak most vettem észre, hogy egy szál törülközőben állok előtte. – Mit szólnál, egy pezsgő fürdőhöz mielőtt még megállna a hajó a kikötőben? Az legalább még 2 óra. Na, mit szólsz? – ezen már elkezdtem nevetni.

- Menjünk, máris felveszek egy fürdő ruhát és már mehetünk is. – oda sétáltam a bőröndömhöz. Elő vettem az egyik új fürdő ruhámat, amit szintén Mayával vettem. Kikaptam hozzá még egy laza toppot és egy rövidnadrágot majd visszavonultam a fürdő szobába. Gyorsan magamra húztam a fürdő ruhámat. Megnéztem magamat a tükörben. Fekete színű volt rajta virágokkal. Egész jól állt rajtam, de ezt majd Harry reakciójából úgyis meg tudom állapítani. Felvettem a ruhákat is, amit magammal hoztam majd kiléptem az ajtón.

- Mehetünk? – kérdeztem Harry vigyorogva. Miközben bent voltam ő is átöltözött lazább ruházatba.

- Persze, mehetünk – vágtam rá rögtön a kérdésére. Meg is feledkeztem az ágyon lévő reggeliről. Gyorsan oda szaladtam majd bekaptam egy szem epret és rohantam is Harry ölelő karjai közé. Mióta lezuhanyoztam a jó forró vízzel már nem fáj annyira minden végtagom.

- Ez annyira jól esett – lelkendeztem Harrynek a pezsgő fürdő után. Már csak tíz perc maradt és a hajó a kikötőben lesz ezért most már vissza kellett mennünk a szobánkba és össze kellett pakolnunk. Az egyetlen tény, ami elszomorított, hogy egy és nap már megyünk is haza, de most ezzel nem akarok foglalkozni.

- Szerintem is nagyon jó volt – válaszolt Harry. Bementünk a lakosztályunkba és gyorsan összepakoltunk. A reggeli, amit Harry hozott nekem még mindig az ágyon volt. Oda léptem mellé és bekaptam még egy szem epret.

- Nagyon finom – mosolyogtam a vállam fölött Harryre, amit széles mosollyal fogadott.

- Kérem, hagyják el a fedélzet területét – szólalt meg egy női hang. Gyorsan felkaptuk azt a kis táskát, amit magunkat hoztunk majd elindultunk kifelé. Nem telt bele sok időbe és már lent is voltunk a parton. Kézen fogva sétáltunk vissza a szállodába.

- Nincs kedved sétálni egyet a parton? – vetette fel az ötletet Harry. lelkesen bólintottam. Addig sem gondolok arra, hogy holnap indul haza a gépünk. Semmi kedvem elmenni. olyan jól érzem magam itt. Csak én és Harry. senki már nem zavar minket, de ha visszatérünk, Londonba megint visszaesünk a szürke hétköznapokba. Borús gondolataimat Harry zavarta meg.

- Min töprengsz?

- Arra gondoltam, hogy milyen jól éreztem itt magam veled. Semmi kedvem haza menni – magyaráztam meg neki a hirtelen hangulatváltozásomat. Hirtelen Harry megtorpant és magához ölelt.

- Most ne foglalkozz ezzel Ada. Attól – csókolta meg gyengéden a számat. – Attól, hogy haza megyünk semmi sem fog változni kettőnk között. Rendben? – vonakodva bólintottam. – Nem megyünk be a vízbe? – vetette fel az ötletet Harry. Perceken belül már a vízben voltunk. Fröcsköltük egymást és csókolóztunk.

Bea Styles

Olyan jól éreztem magamat Harry társaságában. Késő estig lent voltunk a parton. Másnap Harry hangjára ébredtem.

- Ada, ébredj – rázogatta a vállam. Nehézkesen nyitottam ki a szemem. Harry szemével találtam szemben magam. – Elaludtunk. Mindjárt megy a gépünk – erre már kipattant a szemem. Az meg hogyan lehetséges? Megnéztem az órát és kipattantam az ágyból. Gyorsan öltözködni kezdtünk majd rohantunk a reptérre. Az utolsó másodpercben értünk oda. Már éppen csukták be a gép ajtaját. Megkönnyebbülten sóhajtottam már a repülőn. Milyen furcsa, hogy ide fele is majdnem hogy lekéstük a gépet és vissza fele is ez volt az utolsó gondolatom mielőtt mély álomba merültem.

Alison:

- Mi az, hogy nincsenek itthon? – üvöltött mellettem Dottie. Nem szóltam semmit csak a frissen lakozott körmömet nézegettem. – Hol vannak? – kérdezte még mindig dühöngve.

- Állítólag Hawaii-on lopják a napot – válaszoltam foghegyről pedig igazából majd felrobbantam dühömben. Nekem kéne most Hawaii-on lennem Harry-vel nem pedig annak a perszónának és úgy látszik, hogy nem csak én gondolom így.

- Nekem kéne ott sütetnem a hasam Harry barátnőjeként. Mit képzel ez a nő magáról? Ez mindennek a teteje. – már vagy fél órája tombolt már kezdett elegem lenni belőle.

- Ahelyett, hogy itt dühöngsz nem kéne alaposan kidolgozni a tervet? – szólalt meg az eddig csendben ülő Alec. – Kíváncsi vagyok, hogy mit fog szólni a lányom a viszont látásról – a hangjából sütött a sóvárgás. Mióta megjött apa és ő egyfolytában a régi szép időkre emlékeznek vissza. Sok mindent elmeséltek, hogy mit műveltek Adával. Undorítónak találtam, de most érzek egy kis kárörvendést. Megérdemelte az a kis tyúk. Ellopta előlem azt a pasit, akit kiszemeltem magamnak. Ő lesz majd a férjem akár tetszik nekik akár nem. Ettől nem tágítók. Az egészen biztos, hogy ezt nem fogom annyiban hagyni. Ada Woltör azt is megbánja, hogy megszületett miután végeztünk vele. Erre a gondolatra ördögi mosolyra húzódott a szám.

55. fejezet: Múlt árnyai

Drága olvasóim! Mivel nemsokára kezdődik az iskola és nem fogok tudni folyamatosan írni ezért ma hozok majd egy kis meglepetést. Még a mai nap folyamán fogom hozni az 56. fejezetet. Remélem örültök neki. Remélem tetszik a rész. Még az este folyamán hozom a kövit4 Jó olvasást
Puszi! :) 

55. fejezet: Múlt árnyai

Gyönyörű volt az egész napunk. Miután Adával megreggeliztünk körbe jártuk az egész hajót. Öröm volt nézni, hogy Ada ennyire boldog és hogy mindent értékel, amit adok neki. Nem hisztizik, hanem elfogadja, amit adni akarok neki. Még soha nem találkoztam ilyen tökéletes lánnyal és azt kell, hogy mondjam nagyon jó érzés. Miután reggel szerelmet vallott nekem úgy érzem, hogy az egész világot meg akarom ölelni és ez aztán nem semmi. Boldogabb már nem is lehetnék ebben a paradicsomban a világ leggyönyörűbb nőjével.

- Képzeld, amint haza érünk, másnap már kezdhetek az új munkahelyemen – szólalt meg Ada miközben a medence előtt sétáltunk el.

- Értem – sóhajtottam lemondóan. Nem akarom megint azzal traktálni, hogy tulajdonképpen nem is kéne dolgoznia, de nem akarom megint megsérteni. Múltkor már sikerült sajnos.

 - Tulajdonképpen mit fogsz csinálni? – eszembe jutott, hogy ezt még meg sem kérdeztem tőle a múltkor.

- Egy ruha üzletben leszek eladó. Hát nem fantasztikus? Még soha nem árultam ruhát, és ha ott dolgozok, minden ruhából kapok 30% kedvezményt. Szóval szerintem minden héten vásárolni fogok menni. Majd Mayának is szólok, hogy jöjjön velem – olyan lelkesen beszélt a munkájáról, pedig még nem is lehet azt mondani, hogy nélkülözhetetlen. Élvezet hallgatni.

- Te mit fogsz csinálni mikor vissza, megyünk Londonba? – tette végül fel Ada a kérdést nekem is.

- Lesz Londonban egy koncertünk. Lesz a héten még két interjúnk és utána indulunk a turnéra. – nehéz szívvel gondoltam ezekre a napokra. nehéz lesz Ada nélkül turnéra mennem. Hogy fogok én koncentrálni a koncerteken? Az lenne a legjobb, ha velem lenne, de nem hiszem, hogy ez miatt ott hagyná a munkáját.

- Mennyi ideig fogtok turnézni? – jött a következő kérdés. Nagyot sóhajtottam, mert erre most nem gondolok valami szívesen.

- 2 hónapig – láttam rajta, hogy kicsit elszomorodott és ezzel nincsen egyedül. A szívemre ólomsúlyként telepedett a felismerés. Két hónapig leszek Ada nélkül. Hogyan fogom én ezt kibírni?

- Ne búsulj. A szabad napjaimon még mindig utánad mehetek – ölelt meg Ada. Kicsit megkönnyebbültem, hogy ő is nehezen enged el, és hogy hajlandó utánam jönni. – Majd megkérem a főnökömet, hogy ne 1 napokat adjon, hanem mindig egyszerre adja ki. Mert úgy van, hogy egy héten mindig egy nap szabad napom van. Na, mit szólsz? – lelkesen bólogattam. Így legalább nem kell nélkülöznöm két teljes hónapig. Ez megnyugvással töltött el.

- Nincs kedved fürödni egyet a medencében? – váltottam témát. Olyan hívogató volt a víz. szívesen csobbantam volna benne egyet.

- De szívesen, de előbb menjünk be a lakosztályba, hogy levegyem a ruhámat és hozzunk ki törülközőket – egyetértően bólintottam és el is indultunk a lakosztályunk felé.

Ada:

Örülök, hogy már nem beszélünk a turnézásáról, mert a végén még elsírtam volna magamat. Nem bírtam volna már tovább. Félek, hogy találkozik egy másik lánnyal és én, már nem kellek neki, főleg azok után, amiket majd megtud a múltamról. Tisztában vagyok vele, hogy el kell neki mondanom. Nem tapogatózhat sötétben. Azt nem szeretném. Még ma este mindent elmondok neki. Nagyon remélem, hogy nem fog undorodva fölállni és kirohanni a lakosztályból. Ezen járt az agyam miközben a lakosztály felé tartottunk. Az ajtó előtt álltunk és azt vártam, hogy Harry végre kinyissa az ajtót.

- Esküszöm itt volt a kulcs – mondta el már vagy tizedére. Ahogy megpördült a kulcs nagy csattanással esett le a földre. Ezen el kezdtem nevetni, amit egyáltalán nem nézett jó szemmel. Kinyitotta az ajtót és végre bemehettünk a szobánkba. Én gyorsan bementem a fürdő szobába és levetkőztem. A fürdő ruhám lila színű volt és gyöngyök voltak a szélén.

Mikor a boltban vásároltunk egy kicsit merésznek találtam, de Maya meggyőzött, hogy Harry álla a padlót fogja verdesni. Tulajdonképpen ezért vettem meg, mert minden módon szeretnék tetszeni Harry-nek. Leveszek egy törülközőt a fogasról és kilépek a fürdő szoba ajtaján. Harry amint meglátott szóhoz sem jutott, amit én egy mosollyal nyugtáztam.

- Ada, fenségesen nézel ki – nyögte ki végül. Már ő is fürdő nadrágban volt. Tökéletes felső teste volt, de ezt az információt inkább megtartottam magamnak.

- Mehetünk? – szólalt meg végül Harry ismét, de most rekedtes volt a hangja.

- Igen – nevettem el magamat. Fogtuk a törülközőt és kimentünk a szobából. Egész délután kint voltunk a medencénél. Rengeteg mindent ettem, teljesen le vagyok döbbenve. Én általában nem szoktam sokat enni, de most nem bírtam ellen állni a kísértésnek. Este fáradtan tértünk vissza a szobánkba. Gyorsan elmentem lefürödni. Miután végeztem Harry ugyanígy tett. Nagyot sóhajtva ültem le az ágyra és vártam, hogy a kedvesen kijöjjön azon az ajtón. Olyan hangosan dobogott a szívem, hogy azt hittem a szomszéd szobában is hallják. Nem is értem miért vagyok ilyen ideges. Harry nem olyan, hogy elutasítson, csak azért mert egy csúnya folt van a múltamban.

- Miért lettél ilyen búskomor? – hallom meg Harry hangját közvetlenül mellettem. Összerezzenek. Mikor jött ide mellém? Nem hallottam mikor kijött a fürdőből.

- Beszélni szeretnék veled – vettem elő minden bátorságomat, hogy kinyögjem végre ezt az egy mondatot.

- Persze, mondjad csak. Gondolom, komoly dologról lehet szó mivel nagyon elrontotta a kedved. – nem is sejti, hogy milyen komoly a dolog.

- Tudod én még soha nem beszéltem neked a szüleimről és most szeretnék róluk beszélni – kezdtem bele nagyot sóhajtva. A szememben már gyűltek a könnyek, de nem engedtem nekik szabad utat. próbáltam vissza tartani és eddig nagyon jól sikerült.

- Értem – szólalt meg végül Harry. Láttam az arc kifejezésén, hogy most nagyon megleptem, de inkább nem tettem rá megjegyzést.

- Édes anyám meghalt, apám pedig börtönben van – és elmeséltem neki milyen tragédia történt mikor anyám meghalt. Éreztem, hogy megfeszül.

- Azért került börtönbe, mert kiderült, hogy mit művelt az anyáddal? – a könnyeim már megállhatatlanul csorogtak a szememből. Erről nehezebb beszélni, mint gondoltam.

- Nem – suttogtam. Muszáj folytatnom a történetet. Erőt vettem magamon és elmondtam, hogy mi történt köztem és az apám között, és hogy azért került börtönbe, mert megölt egy velem egyidős lányt. – Miután börtönbe került kiderült az is, hogy terrorizált engem és annak idején anyámat, de akkor már késő volt. Soha többet nem engedtem, hogy egy fiú hozzám nyúljon. Soha nem tudtam elfelejteni, hogy miket művelt velem és anyámmal. Emiatt voltak rémálmaim hosszú időre – felemeltem a fejem, hogy Harry zöld szemébe nézzek, de onnan sütött a döbbenet. Megszólalni sem tudott. Szóval igazam volt. Ezek után nem kellek neki. Elkezdtem zokogni. Felhúztam a térdemet és rátettem a fejem. Megvet engem. Ez az, ami a legjobban fáj. Nagy meglepetésemre Harry átölelt és magához húzott.

- Ne sírj – suttogta a fülembe. Meglepetten emeletem fel a fejemet. A szemében azt látom, hogy aggódik miattam.

- Nem ítélsz el a múltam miatt? – tettem fel végül azt a kérdést neki, ami a legjobban aggasztott.

- Dehogyis. Inkább megdöbbentem. Figyelj, ha nem akarsz velem lefeküdni az is teljesen rendben van. Tudok várni addig, míg te is készen állsz rá. rendben? – ölelt megint magához. Ettől megkönnyebbültem. Harry nem gondol semmi rosszat rólam, ami nyugalommal töltött el. Nem csoda, hogy ennyire szeretem ezt az embert. Magam felé fordítottam az arcát és szenvedélyesen megcsókoltam. Kicsit megleptem vele, de azonnal válaszolt rá. Ledöntöttem az ágyra.

- Ada, biztosan akarod? – tette fel végül Harry a kérdést. Ezen elgondolkoztam. Képes leszek együtt lenni vele anélkül, hogy elő jöjjenek a rossz emlékek. Nagyon remélem, hogy igen. Szeretném, ha működne.

- Igen, csak legyél nagyon óvatos – válaszoltam végül. Harry megnyugodva fújta ki a levegőt. Nagyon örült a válaszomnak.

- Óvatos leszek – súgta vissza majd megint megcsókolt.

54. fejezet: Szeretlek

54. fejezet: Szeretlek

Reggel mikor felkeltem Ada még édesen szuszogott mellettem. Könyökömre támaszkodva nézem, hogy milyen édesen alszik. Úgy látszik nagyon kimerítette az utazás, mert most szokatlanul sokat alszik. Általában mindig előttem ébred fel.  Mosolyogva keltem föl az ágyból és indultam el a fürdő szoba felé. Beálltam a zuhany alá és megengedtem a jó hűvös vizet. Nagyot sóhajtottam mikor a vízsugár a hátamra folyt. Olyan meleg fülledt levegő volt, hogy ez a hűvös víz kész megkönnyebbülés volt. Miközben a zuhany alatt álltam azon tépelődtem, hogy ma hova menjük. Majd ha Ada felkelt megkérdezem, merre szeretne menni. Kiléptem a zuhany alól és a derekam köré tekertem egy törülközőt. Azt hittem, hogy Ada még mindig alszik, de amint kiléptem a fürdőből Ada gyönyörű szemeivel találtam szemben magamat. Meredten néz előre, azt sem vette észre, hogy közben kijöttem a fürdő szobából.

- Mi a baj kicsim? – szólítottam meg végül. A hirtelen hangra összerezzent. Összevontam a szemöldököm. Mégis mi baja lehet? Tegnap még olyan jól érezte magát.

- Nincsen semmi baj Harry? Én is lezuhanyozhatok? – kérdezte szemlesütve. Összepréseltem a számat úgy bólintottam. Nem szólt semmit csak fogta magát és bevonult a fürdőbe. Értetlenkedve néztem a bezárt ajtóra. Nem értem mi történt. Oda léptem a bőröndhöz és kivettem egy trikót és egy rövidnadrágot. Elkezdtem öltözködni, de még mindig az előbbi furcsa jelenet volt az eszemben. Nem értem. Mi folyik itt? Remélem nem bánta meg, hogy eljött velem ide. Borús gondolataimat az ajtó nyitódása szakította félbe. Gyorsan megfordultam és Ada gyönyörű alakjával találtam szemben magamat. Nem más takarta el csak egy törülköző, ami a térde föléig ért.

- Elfelejtettem bevinni ruhát – mosolygott rám. Ettől még jobban összezavarodtam. Az előbb még olyan furcsa volt most meg boldogan mosolyog rám. Lehet nem is volt semmi baj egyszerűen csak akkor kelt fel. Mondjuk, ezt magam sem hiszem, de örülök, hogy visszajött a régi Ada. Talán majd később megkérdezem mi baja volt, de nem, most mert nem akarom elrontani a jó hangulatát.

- Tessék, itt van a bőrönd – toltam elé a nagy utazó táskát.

- Köszönöm – mosolygott rám édesen.

- Rendeljek, valami kaját vagy inkább le szeretnél menni?

- Menjünk le. Inkább ennék az étteremben, ha már itt vagyunk, ne a szobában kuksoljunk. nem igaz? – helyeslően bólintottam miközben Ada visszament a fürdő szobába, hogy felöltözhessen. Mosolyogva néztem a bezárt ajtót. Most már el sem tudom mondani, hogy mennyire megkönnyebbültem. Úgy tűnik, minden rendben van közöttünk. Közben az is eszembe jutott, hogy merre fogunk menni Adával. Biztosan örülne egy kis hajókázásnak. Fel is hívtam a recepciót, hogy megkérdezzem van-e olyan hajójuk, amelyik megmutatja a várost. Szerencsémre pont egy óra múlva megy egy. Gyorsan lefoglaltam két helyet és vártam, hogy Ada felbukkanjon a fürdő szobából. Mikor megjelent még a szám is tátva maradt. Egy kockás zöld felső volt, rajta amit csak egy csomó tartott össze. teljesen beláttam, így azt is láttam, hogy alá egy lila fürdő ruhát vett fel alá. nadrágnak egyszerű sötét farmert vett fel, de olyan kicsit szára volt, hogy nem sokat hagyott a képzeletre. Minden férfi tátott szájjal fogja nézni. Ebben teljesen biztos voltam. A haját egyszerűen kibontva hagyta. A fejére tett egy májva színű napszemüveget. A fülébe egyszerű zöld fülbevalót tett be, a lábán pedig volt egy szandálszerű papucs. A kezében egy vajszínű táska. Ennél jobb összeállítást nem is találhatott volna. Nagyon csinos volt.

- Ejha – találtam meg végre a hangomat. – Nagyon csinos vagy. Úgy látszik, hogy minden férfit el kell kergetnem majd a közeledből – ezen csak jót nevetett.

- Mehetünk reggelizni? – kérdeztem meg végül. Nem szólt csak bólintott és oda lépett mellém. Adott a számra egy szűzies csókot majd megindult az ajtó felé. Én kábultan követtem.

- Mit kérsz enni? – kérdeztem már az étteremben ülve. Nem nagyon tudtam az étel rendelésre koncentrálni, mert az lestem, hogy a férfiakból milyen reakciót vált ki Ada látványa. Megnéztem az időt és csodálkozva láttam, hogy a hajó mindjárt indul. Észre sem vettem, hogy már ilyen késő van. nincs időn reggelizni. Ada már éppen rendelni akarta mikor közbe szóltam.

- Mégsem kérünk semmit – vetettem oda a pincérnek. Ada kíváncsian vonta fel a szemöldökét és rögtön tudtam, hogy magyarázatra vár. – Egy meglepetésem van a számodra. Majd ott reggelizünk – nyugtattam meg.

- Milyen meglepetés? – akarta rögtön tudni.

- Ha elmondanám, nem lenne meglepetés. Nem? – álltam fel – Gyere – nyújtottam felé a kezem, amit habozás nélkül elfogadott. Gyors léptekkel indultunk el a kikötő felé. Már messziről láttam a hajót.

- Harry, hová megyünk? – faggatott Ada, de nem szóltam semmit csak ráztam a fejem, amit ő bosszúsan fogadott. Nagyon kíváncsivá tettem. Pár perc séta után megálltam a hatalmas hajó mellett. Az emberek sorban szálltak fel rá.

- Mit keresünk itt? – kérdezte ismét Ada.

- Úgy gondoltam hajózunk egy kicsit. Lefoglaltam egy lakosztályt. Egy napig tart az út. Holnap reggel érünk ide vissza. Körbehajózzuk Hawaii-t. Na, mit szólsz? – mosolyogva néztem, ahogy Ada egy szót sem bír kinyögni. Ennél csodálatosabb már nem is lehetne. Mi is fölszálltunk a nagy tömeggel.

- Harry, ez csodálatos – nyögte végül ki Ada miután felszálltunk a fedélzetre. – Komolyan ezen a hajón fogunk aludni? – kihallottam a hangjából a hitetlenkedést, amit én csak mosolyogva fogadtam.

- Igen – öleltem meg. Ada a nyakamba ugrott. Egy ideig így álltunk összeölelkezve, míg meg nem éreztem Ada könnyeit a mellkasomon.

- Kicsim, mi a baj? – tartottam el rögtön magamtól. Megijeszt, mikor sírni látom.

- Semmi, csak olyan boldog vagyok – bújt megint hozzám. Megkönnyebbültem, már azt hittem, hogy valami baj van, de szerencsére nem. Csöndben álltunk a hajó elején és azt vártuk, hogy a hajó kifusson a kikötőből. Nem kellett sokat várnunk szerencsére.

- Ez olyan szép – motyogja a mellkasomba Ada. Halkan mondta, de én így is meghallottam.

- Szerintem is – súgtam neki vissza. Miközben néztük, ahogy a hajó kisiklik a kikötőből hirtelen eszembe jutott a reggeli közjáték. Mi baja lehetett Adának? Úgy döntöttem, hogy ez a tökéletes pillanat arra, hogy megkérdezzem tőle.

Ada, kérdezhetek valamit? – vettem végre a bátorságot.

- Persze – mosolygott fel rám.

- Mi bajod volt reggel? – erre a kérdésemre elkomorult. Mi rosszat mondtam? – Ada – szólítottam meg miután nem szólt semmit csak nézett rám.

- Nem volt semmi bajom csak rájöttem valamire – az ijedségtől még a víz is levert. Lehet, hogy megbánta azt, hogy eljött velem? Én azt egészen biztosan nem bírnám ki.

- Mire jöttél rá? – vettem végre a bátorságot arra, hogy megkérdezzem. Felém fordul, de már újra mosolyog.

- Arra, hogy én totálisan beléd szerettem – annyira meglepődtem, hogy csak álltam és néztem rá. Nem hiszem el. Komolyan szerelmes belém? Ennél nagyobb boldogságot elképzelni sem tudok. Boldogan öleltem meg.

- Én is szeretlek – súgtam a fülébe.

53. fejezet: Boldogság

Hát ez a rész szerintem lapos lett, de döntsétek el ti! :) Köszönöm az előző részhez írt kommenteket nagyon jól estek :) Ehhez a részhez pedig jó olvasást:) A következő részt igyekszem jobbra írni! 

Puszi :) 

53. fejezet: Boldogság

Lélegzet visszafojtva néztem, ahogy egyre jobban közeledik felénk a föld. Gyönyörű látvány volt a magasból. Még mindig alig akartam elhinni, hogy Hawaii-on vagyok. Ráadásul repülővel jöttem ide. Ennél csodálatosabb nem történhet velem. Nem gondoltam volna, hogy valaha is eljutok ide.

- Mindjárt megérkezünk – súgta a fülembe Harry. Miután a gép leszállt szinte egyszerre álltak fel a helyükről az emberek. Mi Harry-vel vártunk egy kicsit, hogy ne kelljen tolonganunk a nagy tömegbe. Miután a nagy tömeg leszállt mi is felálltunk és elindultunk a kijárat felé. Nem kellett sokáig várnunk, míg megkaptuk a csomagjainkat és már indultunk is a taxi állomáshoz. Nem győztem nézelődni. Még soha nem jártam ilyen szép helyen. A taxi perceken belül megérkezett a hotel elé. Bámulatos volt. L alakú formája volt és előtte egy hatalmas medence volt. Az embereket a tűző naptól napernyő védte.

Még a szám is tátva maradt ennyi luxustól és szépségtől. Bementünk a hallba, és amíg Harry a recepcióssal beszélt addig alaposabban körülnéztem. Mindenhol látszódott a fényűzés és rögtön tudtam, hogy ide csak a gazdagok járnak szórakozni. Egy olyan család, akik munkából élnek aligha engedhetik ezt meg maguknak.

- 506-os szoba a miénk. Gyere – kezdett el húzni a lift irányába. A szobánk egyszerűen káprázatos volt. A padlón puha lila szőnyeg volt, velünk szemben ki volt csempézve a fal. Nagyon szép volt.

- Lemegyünk a partra? – kérdezte Harry miután mindent megnéztünk és kipakoltunk.

- Persze, csak előbb szeretnék lezuhanyozni. Nem gond? – miután Harry megrázta a fejét és intett, hogy mennyek nyugodtan beléptem a fürdőszobába. Beléptem a zuhanykabinba és megengedtem a vizet. A meleg víz hatására egy nyögés szaladt ki a számon. Annyira jó érzés volt, ahogy a meleg víz végig csorgott az egész testemen. Miután lezuhanyoztam és hajat mostam teljesen felfrissültem. Kiszálltam a zuhany kabinból és felvettem az egyik új fürdőruhámat. Narancssárga színű volt. a szegélyén csipkék voltak.

Miután felvettem megnéztem magamat a tükörben. Egész jól néz ki, nyugtáztam magamban. Magam köré tekertem egy törülközőt, hogy Harry ne lássa a fürdőruhámat és kiléptem a fürdő ajtaján.

- Én is gyorsan lezuhanyozom – szólalt meg Harry majd eltűnt a fürdőszobában. Míg Harry bent volt a fürdőben gyorsan felöltöztem. Rövid fehér nadrágot és egy halványkék toppot vettem fel. Itt olyan meleg van, hogy alig fogom kibírni, de most ezt sem bánom. A szobánkból csodálatos rálátás nyílik mindenre. Olyan gyönyörű itt minden.

- Mehetünk? – hallom meg közvetlenül mögöttem Harry hangját. Ijedtemben gyorsan megfordulok, és Harry mellkasával találom szemben magam. Észre se vettem, hogy már végzett.

- Igen – megfordulok, felveszem a székről az oda készített törülközőt. Harry megfogja a kezem és lassan elindulunk lefelé. Rögtön a partra mentünk. Rengeteg ember volt kint, de szerencsére találtunk egy árnyékos helyet. Leültünk és csodáltam a vizet magam előtt. Észbe kaptam, hogy még mindig ruhában vagyok ezért gyorsan levetkőztem bikinire.

- Váo kicsim. Csodálatosan nézel ki. – nagyon örültem neki, hogy ez a bikini ilyen hatást gyakorolt Harry-re - Nem megyünk úszni egyet?

- Igazság szerint, én nem tudok úszni. Félek belemenni olyan vízbe ahol, nincsen korlát. – ezen, Harry jót nevetett, amit én bosszús pillantással viszonoztam.

- Ne aggódj kicsim. Vigyázok rád. Na, gyere – nyújtja felém a kezét. Vonakodva, de megfogom és elindulunk a víz felé.

- Nem állunk meg itt? – kérdeztem mikor már a hasamig ért a víz. Úgy szorítottam Harry kezét mintha az életem múlna rajta.

- Próbálj meg ellazulni. Nem engedem, hogy bármi bajod essen. – Harry ígérete egy kicsit megnyugtatott. Tudom, hogy vigyáz rám. – Így nagyon jó – dicsért meg Harry miután ellazítottam minden izmomat. Ezután már nem veszélyezett annyira a víz. Harry-vel órákig benne voltunk.

- Gyere, menjünk együnk valamit – húzott ki végül Harry a partra. Harry annyira figyelmes és kedves volt, hogy a gondoskodása könnyeket csalt a szemembe. Mivel érdemeltem ki egy ilyen tökéletes pasit? Elmélkedtem magamban miközben Harry az étlapot tanulmányozta.

Harry:

Minden porcikámon éreztem, hogy Ada engem néz, de nem néztem fel inkább rendeltem. Ennél tökéletesebb nem is lehetne az első nap. Gyorsan leadtam a rendelésünket majd megvártam, míg a pincér odébb áll csak azután kezdtem megint beszélgetni Adával.

- Boldog vagy? – kérdeztem meg végül nagyot sóhajtva.

- Ennél boldogabb már nem is lehetek – valamiért megkönnyebbültem a szavaitól. Attól tartottam, hogy nem érzi jól magát, de úgy látszik, hogy az aggodalmam felesleges volt szerencsére. Ada úgy ragyog, mint még talán soha és ennek nagyon örülök. Jó ilyen boldognak látni. Mire befejeztük a vacsorát láttam rajta, hogy már nagyon fáradt ezért gyorsan fizettem.

- Menjünk lefeküdni mielőtt még a széken, elalszol. – viccelődtem vele.

- Ne haragudj, de nagyon fáradt vagyok. Lehet, hogy a repülés teszi. Tudod én még nem ültem repülőn és mindez még nagyon új nekem.

- Nem kell magyarázkodnod. Én is elfáradtam a mai naptól. Nem telt sok időbe, míg feljutottunk a szállodai szobánkba. Mind a ketten gyorsan lezuhanyoztunk majd bebújtunk egymás mellé az ágyba.

- Jó éjszakát – suttogta bele a mellkasomba. Ezen mosolyognom kellett. Annyira jó, hogy itt alszik mellettem. Elmondani sem tudom milyen jó érzés.

- Jó éjszakát – válaszoltam végül. Ada perceken belül elaludt, míg én még egy darabig fent voltam és hallgattam az egyenletes légzését. Úgy éreztem ennél tökéletesebb már nem lehet, de Ada még nem mondta nekem, hogy szeret. Azt tudja, hogy én mit érzek iránta, de ő még semmi ilyet nem említett és ez aggodalommal töltött el. Nem akarom Adát elveszíteni. Ez volt az utolsó gondolatom mielőtt mély álomba zuhantam.

52. fejezet: Indulás Hawaii-ra

Ez a rész valamiért nagyon nehézkesen jött, de azért remélem tetszeni fog nektek. Azaz igazság, hogy késő este írtam és akkor már nagyon fáradt voltam, így nem lett olyan amilyent szerettem volna. Kíváncsian várom a ti véleményeteket.

Puszi! :)

52. fejezet: Indulás Hawaii-ra

Miután kikürtöltem a fiúknak, hogy megyek Harry-vel Hawaii-ra felhívtam Mayát és elhívtam vásásrolni. Lelkesen beleegyezett, mert neki is van mesélni valója. Két nap is indulunk. Olyan izgatott vagyok, hogy alig bírok aludni és enni. Még soha nem utaztam el sehova. Apa nem találta érdekfeszítőnek az utazásokat és nem is volt olyan a viszonyunk, hogy úgy gondoltam volna, jót tesz majd egy kis kikapcsolódás. Talán ezért várom annyira, hogy végre elutazhassak, és ami a legjobb kettesben leszek Harry-vel Senki nem fog minket zavarni. Ennél tökéletesebb már nem is kell. Mayával az egész napunkat vásárlással töltöttük. Vettem három fajta fürdőruhát, mert biztos voltam benne, hogy időn nagy részét a parton fogjuk tölteni. Minden üzletet végig jártunk a környéken. Annyi ruhát vettem, hogy a kezembe már nem fért semmi a sok szatyortól. Este kilencre értem haza. Amint beléptem a házba Harry rohant felém.

- Hol a francban voltál? Van róla fogalmad, hogy mennyire aggódtam? – értetlenkedve nézek rá hisz pontosan tudta, hogy merre megyek és kivel. Semmi oka nem volt az aggódásra.

- Mi bajod Harry? Vásárolni voltam Mayával, de ezt te is tudod, akkor pedig miért aggódtál ennyire? Egyébként pedig hívhattál volna telefonon.

- Ki vagy kapcsolva, épp ezért lettem ideges – ölelt jó szorosan magához. – Ugyanez történt mikor elraboltak. Már attól féltem, hogy helyetted a rendőrség fog megint megérkezni. Nem akarom, hogy bármi bajod essék – ezekre a szavakra már a könnyeim is kicsordultak. Nem is gondoltam arra, hogy miközben én vásárolok, Harry-t ilyen rémes gondolatok üldözik.

- Nyugodj meg. Most már itthon vagyok – motyogtam bele a nyakába. Éreztem, hogy a szavaim hatására ellazul, de még mindig szorosan ölelt. – Meg akarod nézni, hogy mit vettem? – kérdezem meg egy idő után, gyorsan elengedett és rám nézett.

- Naná – ezzel elkezdett húzni a szobám felé. A folyosón összefutottunk Liam-el.

- De jó, hogy megjöttél Ada. Azt hittem már, hogy Harry meg fog bolondulni. Épp a rendőrségre akart menni, hogy megkeressenek. Nem tesz neki jót az, hogy külön vagytok – vigyorgott rám. Kíváncsian néztem Harry-re, hogy megerősítse Liam szavait. Nem akartam elhinni, hogy képes lett volna elmenni a rendőrségre. Úgy látszik Harry túlzásba viszi az aggódást.

- Nem vagytok éhesek? Épp most készülök rendelni kaját ezért mindenkitől megkérdezem, hogy mit enne.

- Én éhes vagyok – vágtam rá rögtön. reggel óta nem ettem egy falatot, se mert még ma el akartam intézni a nagy bevásárlást  Holnap indulunk és akkor már csak a csomagolással szeretnék foglalkozni.

- Én is – szólalt meg mellettem Harry.

- Mit ennétek? – vett elő egy papírt és egy tollat. Láthatta, hogy fura fejet vágok ezért megmagyarázta – Niall elég sok mindent kért. Nem bírtam mindent megjegyezni – ezen nevetnem kellett. Nem is Niall lenne, ha nem rendelne annyit, hogy egy egész hadseregnek elég legyen.

- Én Steak-ot kérek – olyan régóta ennék, de soha nem volt rá alkalmam. Gondoltam ideje kipróbálni.

- Én is azt kérek – szólalt meg ismét Harry. Ezután lementünk a nappaliba és leültünk a kanapéra tévét nézni, csak később jutott eszembe, hogy tulajdonképpen nem is mutattam meg Harry-nek a ruhákat. Na, mindegy. legalább meglepetés lesz, akkor mikor felveszem. Megérkeztek az ételek. mindenki éhesen vetette rá magát az ételre- nevetnem kellett azon, hogy Niall egy egész kondérnyi ételt húzott maga elé. Miután mindenki jól lakott Louis felvetette az ötletet, hogy mi lenne, ha néznénk egy filmet a tévében, de én tagadóan ráztam a fejem.

- Reggel korán szeretnék kelni. Nem szeretném lekésni a gépet – ezzel kimentem a konyhából fel a szobámba. Mikor csuktam volna be a szobám ajtaját akkor vettem észre, hogy a hátam mögött van Harry.

- Hát te? – nézek rá csodálkozva. Nem vettem észre, hogy utánam jött. Bele volt merülve a beszélgetésbe Liam-el ezért nem is zavartam.

- Jövök veled aludni – válaszolta megszeppenve és bizonytalanul. Mostanában kialakult köztünk az a szokás, hogy minden este együtt alszunk. Nagyon szeretem, mikor reggelt tudom nézni miközben, alszik és azt is nagyon szeretem, hogy hozzá tudok bújni. Sosem gondoltam volna, hogy eljutok valaha is arra a pontra egy fiúval, hogy egy ágyban aludjak vele. Mondjuk az is igaz, hogy Harry még semmit sem tud a múltamról. Lehet, hogy amint megtudja mi történt velem elhagy. Gyorsan elhessegettem a gondolatot. Harry nem hagyna el ezért vagy mégis? A borús gondolatok miatt a jókedvem is oda lett és ezt Harry is észrevette.

- Mi a baj? Nem akarod, hogy itt aludjak? – éreztem a pánikot a hangjában. Gyorsan megráztam a fejemet és megöleltem. Értetlenkedve áll a viselkedésem előtt. Nem érti mi ez a hirtelen hangulatváltozás.

- Azt szeretném, ha velem aludnál – nyögtem ki végül. Harry száját egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el. Elmentem gyorsan lezuhanyozni. Mire vissza értem Harry már az ágyamban feküdt. Amint észrevett kinyújtotta felém a kezét és maga mellé húzott az ágyra. Harry átkarolt és így néztük még egy darabig a tévét. Reggel kipihenten ébredek fel. Nagyot nyújtózkodok, majd megnézem az ágyam melletti ébresztő órát. Még nem csörgött az ébresztőm, úgyhogy még nagyon korán lehet.  Amint megnézem, mennyi az idő kipattanok az ágyból.

- Harry ébredj fel. – kezdtem el rázni a vállát – Elaludtunk. Másfél óra múlva indul a gépünk – erre már neki is kipattantak a szemei. Felpattant az ágyról és sebtében elkezdet öltözködni. Amilyen gyorsan csak tudtunk elkészülődtünk. 20 perc múlva már a kocsiban ültünk és a reptér felé tartottunk. Szerencsénkre az ellenőrzésen hamar átjutottunk, így nem kellett a miatt aggódnunk, hogy lekéssük a gépet.

- Szerencsénk volt, hogy nem késtük le a gépet – szólalt meg Harry miután elfoglaltuk a helyünket a gépen. Lelkesen bólogattam, miközben hozzábújtam Harry vállához. Ámultan néztem ki a repülő ablakán. Még életemben nem ültem repülőt és most nem akartam elhinni, hogy ez valaha is meg fog velem történni.

- Köszönöm – súgtam oda neki miközben felszállt a gépünk a felhők közé.

51. fejezet: Meglepetés

Az előző részhez hamarabb összejöttek a kommentek mint ahogy számítottam rá aminek nagyon örülök. A következő részhez nem kérek kötelező kommentet, de remélem, hogy ettől függetlenül még írtok véleményt. 

Jó olvasást a részhez. Puszi! :)

Bea Styles

51. fejezet: Meglepetés

Ada:

Reggel mikor felébredtem Harry még mindig mellettem feküdt. Édesen szuszogott, a kezével még mindig átfogta a derekamat. mintha soha nem akarna elengedni. Olyan ártatlannak tűnik, mikor alszik. Nem találok rá szavakat. Óvatosan megpróbálok kimászni mellőle nehogy, felébresszem. Ez szinte lehetetlen feladatnak tűnik, mert, ahogy megmozdulok, még erősebben szorít. Fél órámba telik mire ki tudok mászni az ágyból. Szerencsére Harry nem ébredt fel a mocorgásomra. Felkelek és kimegyek a fürdőszobába. gyorsan lezuhanyozom. Miután végeztem a zuhanyozással akkor jut csak eszembe, hogy én nem hoztam be magamnak ruhát. magam köré tekertem egy törülközőt és csak reménykedni tudtam, hogy Harry még mindig alszik, de amint kiléptem a fürdőszobából zöld szemek tapadtak rám. Úgy látszik felébredt. A fejem kezd, vörös árnyalatot ölteni mikor rájövök, hogy rajtam nincs semmi csak a törülköző.

- Miért pirultál el? A törülköző mindent eltakar. nem látok semmit – vigyorodik el. Tudja, hogy zavarban vagyok. Még sosem mutatkoztam előtte ilyen kevés ruházatban. Tulajdonképpen nincsen rajtam semmi.

- Kint hagytam a ruhámat. – oda masíroztam a szekrényemhez és kutakodni kezdtem benne egy elfogadható kinézetű ruha után. Amint munkába állok az lesz az első, hogy veszek magamnak pár ruhát. Tulajdonképpen vagy egy kis spórolt pénzem most, hogy nem kell költenem albérletre. Felhívom Mayát nincs-e kedve velem eljönni, vásárolni. Biztosan benne lesz. Így is olyan rég láttuk egymást. Már hiányzik.

- Itt is öltözhetsz – hallom meg magam mögül Harry hangját. Ijedten hátra fordulok. Miért nem hallottam, hogy mögém jött? – Nem lenne ellenemre. – azzal a féloldalas mosolyával nézett rám, amitől elolvadok. Olyan édes.

- Azt hiszem inkább mégis a fürdőt választom láttam a csalódottságot a szemében, de nem foglalkoztam vele. Gyorsan felöltöztem és már indultam is vissza a szobámba, de nagy csalódottságomra Harry már nem volt ott. megfésülködtem és már indultam is le a konyhába, hogy megreggelizzek. Nem okozott nagy meglepetést, hogy Niall épp a hűtőben kutakodott. Harry pedig mellette állt és nézte, hogy mit csinál. Úgy látom ő is megfürdött és átöltözött. Azt hittem annál szexibb már nem lehet amilyen reggel volt, de úgy látszik tévedtem.

- Figyelj kicsim, van egy kis dolgom, de nemsokára jövök – jött oda mellém Harry. Nem tudtam mit mondani csak bólintottam. Gyorsan elhessegettem azt a képet, amin ő és egy másik lány ölelkezik. Meg kell bíznom Harry-ben. Most már egészen biztos vagyok benne, hogy nem csalna meg. Minden egyes mozdulatából azt mutatja, hogy milyen sokat jelentek neki. nem szabad kételkednem az érzelmeiben.

- Éhes vagy Ada? – rántott vissza a valóságba Niall szavai, csak most vettem észre, hogy percek óta Harry-t bámulom, amit ő mosolyogva fogad.

- De az vagyok. csinálsz nekem is egy szendvicset? – lelkesen bólogat. ő a legnagyobb szakértő szendvicsek terén, bár néha olyanokat eszik, hogy még a gyomrom is felfordul tőle. Szerencsére tudja, hogy nekem ne csináljon olyan szendvicset, amibe karalábé, uborka, mustár, majonéz, retek, saláta, chili és hagyma van. Ez a legnagyobb specialitása. Niall Burgernek hívja. Mikor először meghallottam majdnem elnevettem magamat. Leültünk reggelizni.

- Te nem eszel? – fordultam Harry felé. Zavarba ejtő volt, hogy nézett miközben eszem a szendvicsemet.

- Én már ettem – közölte majd lehajolt és beleharapott egyet a kenyerembe. Miután lenyelte adott egy puszit a homlokomra és felállt. – Nekem most már mennem kell. Sietek haza – ezzel távozott is a helyiségből. Mosolyogva csóváltam a fejemet.

- Jó nézni, hogy Hazz ilyen boldog – szólal meg az ajtóból Louis. Érdeklődve nézek felé. Ezt most hogyan érti? Látta az arcomon a kérdést így mielőtt feltehettem volna már válaszolt is. – Hazz mindig olyan lányokkal járt, akik a pénzére vagy a hírnevére hajtottak. Nem volt velük boldog látszott rajta hiába állította az ellenkezőjét. Te vagy az egyetlen lány, akinek önszántából vett ékszert. A többinek csak akkor, ha halálra szekálták miatta. Azt hiszem te teljesen megváltoztattad és ennek nagyon örülök. – ezzel ott is hagyott bennünket. Melegség járta át a szívemet. Harry tényleg ilyen szívtelen nőkkel járt én előttem? Azt hiszem, ez sok mindent megmagyaráz.

- Na, ideje mesélned kislány – huppan le mellém Zayn. Egy órába telt mire mindent elmeséltem neki mindent, amire kíváncsi volt. Még azt is megkérdezte, hogy lefeküdtünk-e amire persze olyan vörös lettem, mint a rák, de aztán megmagyaráztam neki, hogy én még nem állok rá készen. Szerencsére nem feszegette tovább a témát csak beleegyezően bólogatott. Miután végeztünk a kihallgatással felmentem a szobámba. Épp azon tépelődtem, hogy mikor fog Harry haza jönni mikor halkan kopogtattak.

- Gyere – szóltam ki. Mindenkire számítottam csak arra nem, hogy Harry fog belépni az ajtón. Felpattantam az ágyról és a nyakába ugrottam.

- Te is hiányoztál nekem – szorított magához. tudom butaság, hogy még csak reggel váltunk el és máris hiányzik, de nem tehetek róla. Megőrjít a hiánya.

- Hoztam neked valamit – vett elő a zsebéből egy borítékot. Kíváncsian vizsgáltam, de nem tudtam rájönni, hogy mi lehet ez.

- Mi ez? – fordultam felé.

- Meglepetés neked. Nyisd ki. – mosolygott izgatottan. Lassan kinyitottam a borítékot és meglepetésemben nagyot sikítottam.

- Úr isten Harry – a borítékban két útlevél volt Hawaii-ra. Nem akartam hinni a szememnek. Komolyan el akar vinni Hawaii-ra.

- Kettesben szerettem volna lenni veled. Örülsz neki? – örömömben a nyakába ugrottam, amitől megtántorodott és hátra estünk.

- Hogy kérdezhetsz ilyet? Ennél csodálatosabb ajándékot elképzelni se tudnék, de nem túl drága? – kezdtem el aggódni. Tudom, hogy Harry-nek nem számít a pénz, de én nem tudok ilyen értékes ajándékot venni neki.

- Ne foglalkozz vele, kérlek. Szeretnék veled elutazni. ennél tökéletesebb helyet elképzelni se tudok első közös utazásnak, és ami a legfontosabb csak mi ketten leszünk – a szavaitól örömkönnyek kezdtek potyogni a szememből. Kell ennél több bizonyíték, hogy rajtam kívül nem kell neki senki más. Odahajoltam hozzá és hosszan megcsókoltam, majd felpattantam és kirohantam a szobából. Harry értetlenül nézett utánam, míg el nem kezdtem üvölteni.

- Képzeljétek Harry-vel Hawaii-ra utazunk. – ezen már Harry is elkezdett nevetni. A többiek pedig boldogan néztek ránk. Zayn még meg is ölelt. Azt hiszem, ennél boldogabb már nem lehetek ezen a földkerekségen.

Oklevél

50. fejezet: Összeesküvés

Az előző rész úgy látom nem nagyon nyerte el a tetszéseteket, de azért remélem, hogy ez a rész jobban fog tetszeni mint az előző. Ma egy kicsit korábban teszem fel a részt mert egész délután nem leszek itthon, de azért remélem nem baj. :) 4 komi és 7 tetszik után jön a következő. Jó olvasást a részhez.

Puszi mindenkinek. :)

Bea Styles

50. fejezet: Összeesküvés

Harry:

Egész este Adával táncoltam. Most már nem volt zavarban mikor megöleltem vagy megcsókoltam. Talán még ilyen felszabadultan soha nem viselkedtünk egymással.

- Elmegyek, hozok valamit inni. Jó? – megvártam, míg bólint, majd sarkon fordultam és elindultam a bárpult felé. Kértem két Champagne Cocktail koktélt. Nem kellett sokat várnom és már kaptam is. Megfordultam, hogy visszaindulok Adához, de a látványtól ledermedtem. Egy srác ölelgette, és ami a legrosszabb volt Ada visszaölelte. Az agyamat elöntötte a düh. Felkaptam a poharakat és nagy léptekben elindultam a tánc parkett felé. Mikor oda értem pont akkor váltak szét.

- Harry – vett észre Ada. Jó, hogy még emlékszik a nevemre füstölögtem. Gyorsan végig mérten a nyurga srácot. Ki a fene ez?

- Bemutatnál neki? – mutattam az említett felé. Ada csodálkozva pillant rám a hűvös hangomtól, de nem szól semmit.

- Harry ő itt Cristofel. Szomszédok voltunk, de nem sokkal édesanyám halála után elköltöztek és nem nagyon tartottuk a kapcsolatot. Cristofel ő itt Harry, a pasim. – vigyorodik el szélesen a bemutatás után. Örültem neki, hogy kiemelte, hogy az én barátnőm, de az is lehet, hogy csak én beszélem be magamnak.

- El kell ismernem, hogy nagyon szép lettél az évek során – áradozott Cristofel. Erre a kijelentésre a fogamat kezdtem el csikorgatni. Mégis, hogy jön ő ahhoz, hogy a szépségéről áradozzon? Lehet azért jött ide hozzá, mert megtetszett neki? Mert ha abban reménykedett, hogy Ada bármit is akarna tőle akkor akár már el is mehet. Még csak most szereztem meg, eszem ágában sincs elengedni.

- Cristofel, csak hogy tisztázzuk. Ada az én barátnőm és nem áll szándékomban lemondani róla. Világos? – Ada tátott szájjal néz rám, míg Cristofel annyira meglepődött, hogy meg sem bír szólalni. Nem szól, semmit csak ráncolja a homlokát, ebből rögtön tudtam, hogy volt hátsó szándéka és én ezt nem vagyok hajlandó hagyni. Ada az enyém.

- Nem állt szándékomban. – kezdett el mentegetőzni, de már nem figyelek oda rá. Ada szikrázó szemébe nézek. Nagyot sóhajtok, ezt megint eltoltam.

- Menjünk – fogom meg a kezét és vonszolom át a táncoló párok között. Érzem, hogy megharagudott rám, de vár addig, amíg kettesben leszünk. Kihúzom az utcára és felé fordulok, de nem volt időm elkezdeni magyarázkodni, mert rögtön belefog.

- Mi volt ez az egész Harry? Mi ütött beléd? Cristofel csak a szomszédban lakott, rég láttuk egymást és ennyi. Nem kell minden adandó alkalommal cirkuszt csapnod, ha egy férfi hozzám ér. Zayn-t is egyfolytában ölelgetem. Legközelebb már őt fogod letámadni? Jobb, ha hozzá szoksz, hogy vannak fiú barátaim és ismerőseim. Szerintem nem adtam okot arra, hogy féltékenykedj, vagy igen? – nagyon dühös volt. Látszott rajta, hogy nagyon nagy önuralomra van szüksége ahhoz, hogy nem törjön ki. Nagyon remélem, hogy annyira nem haragszik.

- Teljesen igazad van. Ne haragudj, nem akartalak megbántani. Egyszerűen csak elborult az agyam mikor megláttam, hogy megölel. Tényleg nagyon sajnálom. Legközelebb türtőztetem magamat. Jó? – láttam rajta, hogy egy kicsit megenyhül, ami nagy megkönnyebbülést jelentett számomra.

- Nem haragszom, csak ígérd meg, hogy nem fogsz minden pasira féltékenykedni – ölelt meg. Azt hiszem nagy szerencse, hogy nem haragtartó. Más lányok talán kihasználnák azt, hogy féltékeny vagyok, de ő nem. Ebben is nagyon más.

- Haza megyünk? – kérdezte meg egy idő után. Megkönnyebbülés lesz egy ilyen este után végre megint kettesben lenni vele.

- Menjünk – nyomtam egy puszit a homlokára. Megfogta a kezemet és gyalog indultunk el a házunk felé.

- Képzeld hívott Maya. Lehet, hogy talált nekem munkát. Hát nem nagyszerű?

- Nem muszáj dolgoznod – erre a mondatomra rögtön lehervadt a mosoly az arcáról. Miért van az, hogy mindig rosszat mondok?

- De én szeretnék. Nem akarok élősködni és nem szeretnék erről többet beszélni – nem tetszett, hogy azt hitte élősködőnek tartom, de inkább megtartottam magamnak a véleményemet. Nem akartam még jobban megsérteni. Nem sok időbe telt mire haza értünk.

- Elmegyek gyorsan lezuhanyozni - szólalt meg Ada miután beléptünk a házba. Helyeslően bólintottam.

- Rendben én is megyek. – gyorsan végeztem a zuhanyozással, de mire beértem Ada szobájába ő már az ágyban feküdt.

- Nem bánod, hogy máris lefekszem? Nagyon fáradt vagyok.

- Persze, hogy nem. Aludj csak – mondtam miközben odafeküdtem mellé. Átöleltem és egy darabig hallgattam az egyenletes szuszogását. Nem kellett sok idő ás már én is aludtam.

Alison:

Miután elmagyaráztam Dottie-nak, hogy apám miket szokott művelni a szabad idejében és valószínűleg Adával is az művelte kidolgoztunk egy tervet. Egészen biztos vagyok benne, hogy tökéletesen működni fog a terv.  Visszahozzuk Ada rémálmait, akkor egészen biztosan nem akar majd Harry-vel lenni. Erről mi gondoskodunk.

- Már csak a börtönbe kell bejutnunk, hogy beszéljünk Alec Woltör-rel – hamar összeszedelődzködtünk és nem is kellett sok idő máris a börtön bejáratánál álltunk. Míg arra vártunk, hogy kihozzák az idősödő férfit alaposan körülnéztem. Biztosan nem lennék itt szívesen. Undorító ez a hely. A gondolataimat a rács nyikorgása zavarta meg. Megfordultam és ledöbbentem a hasonlóságtól. Le se tudnák tagadni, hogy Ada és ő rokonok.

- Alec Woltör? – szólalt meg végül Dottie.

- Igen, miben segíthetek?

- A lányáról szeretnénk beszélni magával. Mi a véleménye róla? – visszafojtott lélegzettel vártam a válaszát.

- Jól szórakoztam vele és nem csak én pár barátom is. – úgy vigyorgott mintha maga elé képzelné a képet.

- Mit szólna hozzá, ha megint a maga kedvét keresné? – erre már a férfi is felfigyelt. – Az a tervem, hogy először is kiviszem innen magát … - és szép lassan elmagyaráztuk neki, hogy tulajdonképpen mit is várunk tőle. Olyan lelkes lett attól, hogy ismét szórakozhatna Adával. Ráadásul most már felnőtt nő. Ennél jobb nem is kell neki. Mindenbe lelkesen beleegyezett és semmi kivetni valót nem talált a tervben. Elégedetten hagytuk el a börtön területét.

49. fejezet: Bosszú

Annyira felemelő érzés volt miközben olvastam a kommenteteket! Nagyon szépen köszönöm mindenkinek :) Ez a rész egy kicsit rövidebbre sikerült, de remélem azért tetszeni fog. Jó olvasást :) A következő rész 5 komi és 7 tetszik után jön.
Puszi :)

49. fejezet: Bosszú

Az egész napot az én szobában töltöttük, csak enni mentünk ki semmi másért. Jó volt úgy együtt lenni Harry-vel, hogy csak magunk vagyunk. nem zavartak minket a fiúk se, megértették, hogy egy kis egyedüllétre van szükségünk. Miután reggel Harry-t szájon pusziltam elmenekültem a fürdő szobába és azt hiszem ezt a kis időt Harry se nagyon bánta. Nagyon megleptem ezzel, főleg, hogy én kértem várjunk még egy kicsit. Azóta nem került szóba nálunk a reggeli szájra puszi, de ott lógott a levegőbe. Kíváncsi voltam, hogy tudnék-e Harry-vel rendesen csókolózni. Azaz igazság, hogy még mindig nagyon félek tőle, mindenféle testi érintkezéstől. Viszont attól is félek, hogy Harry szánalmasnak fogja találni a félelmemet. Megráztam a fejemet. Nem, Harry nem olyan. Sokkal megértőbb, mint azt az elején gondoltam volna. Talán éppen azért jelent nekem olyan sokat, de vajon akkor is együtt lesz velem, ha megtudja mit műveltek velem? Hisz már nem vagyok olyan tiszta, mint ahogy ő gondolja, megrontottak és nagyon félek, hogy ez miatt nem akar majd velem semmilyen kapcsolatot.

- Mi a baj? Úgy elgondolkoztál – térít vissza a valóságba Harry hangja. Viszont az is igaz, hogy egyelőre még nem tudja az igazságot és én még nem állok készen arra, hogy elmondjam neki, de addig is ki kell használnom minden adódó alkalmat.

- Harry, azt szeretném, ha megcsókolnál – vettem a bátorságot, hogy kimondjam, amit legbelül szerettem volna.

- Te…tessék? – dadogott édesen. Gondolom, hogy mennyire megleptem a kérésemmel, de egyszerűen kíváncsi voltam, hogy képes vagyok-e megcsókolni azt az embert, akit szeretek.

- Azt szeretném, ha megcsókolnál – ismételtem meg az előző szavaimat. Nem szólt semmit csak az ajkával közelített az enyém felé. A szívem olyan hangosan vert, hogy azt hittem Harry is meghallja, végre elérte az ajka az enyémet és egy csókban forrt össze. Azt hittem, hogy kellemetlennek fogom találni, de igazság szerint nagyon tetszett. Nem jött elő semmiféle rossz emlék, csak a jelenre gondoltam és Harry-re. Átöleltem a nyakát a kezemmel, hogy még közelebb tudjam húzni magamhoz, ő pedig átölelte a derekamat.

- Srácok, van kedve.... – Louis tört be a szobába. Gyorsan szétrebbentünk. – Ó, bocsi. – vigyorodott el. Az egész fejem tiszta vörös lett, Harry meg csak bosszúsan nézett Louis-ra.

- Nem tudsz kopogni?

- Nem tudtam, hogy épp egymás szájában kutakodtok. – ha lehetséges még jobban elvörösödtem. Harry látta rajtam, hogy nagyon zavarban vagyok ezért bátorítás kép megszorította a kezemet.

- Szóval mi is volt az oka, hogy így ránk törtél? – vett mély lélegzetet, hogy higgadtan megkérdezze.

- A fiúkkal megyünk az este bulizni. Azért jöttem, hogy megkérdezzem akartok-e ti is jönni? – Harry rögtön felém nézett, hogy én válaszoljak. Nagyon jól tudtam, hogy szeretne elmenni, de ha én nem megyek, akkor ő sem fog.

- Persze, megyünk. – válaszoltam végül Louis-nak. Nem szeretném, hogy Harry mindenről lemondjon az én kedvemért.

- Szuper, akkor 2 óra múlva indulunk – ezzel ki is rohant a szobából. Még hallottuk, ahogy a srácoknak üvölt. – Ada és Harry smároltak. Épp rájuk nyitottam. – megint elvörösödtem.

- Ne foglalkozz vele. – ölelt meg. – Én nagyon élveztem – suttogta még bele a fülembe mielőtt elhagyta a szobát. – Hagylak készülődni – szólt még vissza. Mosolyogva mentem a szekrényemhez. Mit vegyek fel? A választásom egy kék ruhára esett melynek a felső része kicsit össze van húzva. Hozzá illő kék magas sarkút vettem ki hozzá. Kiegészítőként egy vajszínű táskát készítettem elő.

Miután kiválasztottam a ruhámat bementem a fürdőbe gyorsan lezuhanyoztam. Magam köré tekertem a törülközőmet és visszamentem a szobába. nagy meglepődésemre Harry ott ült az ágyamon.

- Hát te? Nem azt mondtad, hogy hagysz készülődni?

- Arra gondoltam talán segíthetek felhúzni a cipzárt a ruhádon. – majdnem elnevettem magam az arckifejezésén. Istenem olyan édes.

- Köszi, de nem kell. Megoldom – olyan csalódott arcot vágott, de nem tartott, sokáig mert pillanatok alatt megint felderül.

- Akkor siess. Nemsokára indulunk – ezzel ki is ment a szobából. Odamentem az ágyhoz és elkezdtem készülődni. nem sokkal később már kész is voltam. Lementem a nappaliba ahol a fiúk már vártak.

- Váo, nagyon szép vagy szívem – jött oda mellém Harry. A többiek is elismerően hümmögtek.

- Indulhatunk? – kérdezte Zayn. Miután mindenki bólintott már indultunk is. Olyan rég voltam már buliba és akkor sem volt épp a legjobb. Már alig várom.

Dottie:

Már vagy egy órája sétáltam mire oda értem a házhoz. Nagy levegőt vettem és bekopogtam.

- Te meg mit keresel itt? – jött az azonnali kérdés.

- Tudni szeretném, hogy miért nincs Harry börtönben? Tökéletes volt a tervünk mégis kiengedték? – egyre jobban elöntött a düh. Tök sokat kellett dolgoznom azzal a képpel és most meg kiderül, hogy minden hiába való volt?

- Ne aggódj, ezt én sem fogom szó nélkül hagyni. – válaszolt miután beljebb invitált a lakásba. – Néz miket gyűjtöttem össze Adáról. Az apja állítólag többször is megerőszakolta és ő ölte meg az anyját is. Ha Harry-t magát nem tudjuk szinte sehogy sem megtámadni, ott van még mindig az édes kis barátnője. nem fogom hagyni, hogy büntetlenül megússza azt, hogy így megalázott. Ezt nagyon megbánja.

- Hidd el én is így érzek – mondtam halkan, de a szememet még véletlenül se vettem le a szemem az összegyűjtött anyagról.

- Akkor most mi lesz a következő lépés? – ezen egy kicsit eltöprengtem.

- Keressük meg az apját. Aztán állítsuk be úgy, hogy Ada is akarta ezt az egészet. Biztos vagyok benne, hogy Harry undorodni fog tőle, ha ezt megtudja. Mit szólsz? – ez a terv tökéletes lesz. Ada végre oda fog kerülni ahova mindig is való volt. Az utcára, mert Harry ki fogja dobni abban biztos voltam. Én előszeretettel gondoskodom róla.

- Sziasztok, lányok – jött oda Alison apja.

- Szia, apa. – a férfi már nem is figyelt rá, hogy köszönt neki a lánya, mert a figyelmét a kép kötötte le az asztalon.

- Ismered? – kérdezte Alison. Nagy meglepetésemre buzgón elkezdett bólogatni.

- Jót szórakoztunk vele.  Ő Alec Woltör lánya. Jó barátok voltunk, de lecsukták mikor mindez kiderült. – tátott szájjal néztem az idősödő férfi után. Jól hallottam? Felvont szemöldökkel néztem Alisonra.

- Apának ez a hobbija. Már régóta. – ez remek. Így most már biztosan sikerülni fog a tervem.