71. fejezet: Nászút
Reggel az ébresztőm hangjára ébredtem. Fáradtan nyúltam a telefonom után, hogy végre elhallgattassam ezt a sípoló hangot, az idegeimre megy. Nagy nehezen felülök az ágyban, majd rögtön Harry felé fordulok, aki még mindig édesdeden alszik. Mikor alszik olyan mint egy ártatlan kis gyerek. Olyan cuki, ezen a gondolaton mosolyognom kellett. Nem hiszem, hogy örülne, ha megtudná, hogy éppen egy kisgyerekhez hasonlítom. Megnéztem az időt és még a víz is levert. Elaludtunk. Le fogjuk késni a gépet, ha nem kelünk fel gyorsan.
- Harry, kelljél fel - rázogattam finoman a vállát, de mivel nem reagált durvább mócert kellett kitalálnom. Az éjjeliszekrényen volt egy pohár víz amit még az éjszaka készítettem oda, ha hajnalban netalántán szomjas lennék. Most felkaptam és az egész tartalmát Harry fejére öntöttem. Ijedten kinyitotta a szemét és felült az ágyon.
- Ada, ezt most miért kellett? - rázogatta tincseit, hogy eltüntesse belőle a vizet - Még jó, hogy ne üdítő volt, különben most moshatnék hajat. Azért jobban örültem volna egy jobb ébresztésnek - vágta be a durcást amin csak nevetni tudtam. Mondom, Harry olyan mint egy gyerek.
- Ne haragudj - játszottam a megbánót, ami mosolyt csalt az arcára. Odahajolt hozzám és szenvedélyesen megcsókolt. - Harry - szakítottam meg a csókunkat, de Harry ismét felém hajolt - Le fogjuk késni a gépünket - próbálkoztam még egyszer jobb belátásra bírni, de most sem jártam több sikerrel. Harry keze felfedező útra indult meztelen testemen és már nem éreztem magamban annyi erőt, hogy ellen tudjak állni neki.
- Harry, igyekezz már. Tíz perc múlva indulnunk kell - szóltam be a fürdőszoba ajtón, ahol Harry még mindig fürdött, de legalább már vagy fél órája. Komolyan mondom, vele elindulni valahova egy kész rémálom. Annyit készülődik, mint egy menyasszony. Én már rég készen vagyok, ő még mindig tollászkodik. Kezd elfogyni a türelmem. Már épp arra készültem, hogy ismét szólok neki, mikor végre valahára elzárta a csapot. Megkönnyebbülten felsóhajtottam.
- Kész vagyok, mindjárt indulhatunk - jött lő Harry a fürdőből. Nem volt rajta más, csak a derekára volt tekerve egy törülköző. Lassan odasétált a szekrényhez és kivette belőle azt a ruhát amiben szándékozott jönni. Negyed órán belül el is tudtunk indulni. Csoda egyáltalán, hogy nem késtük le a gépet, mert percekkel az indulása előtt jöttünk csak át az ellenőrzéseken.
- Egyébként hova megyünk? - próbáltam ismét kiszedni Harryből a titkot, mert eddig semmit sem volt hajlandó elmondani. Harry nevetve nézte, hogy milyen könyörgő tekintettel néztem rá, de megszánt mert elmondta.
- Karibi - szigetekre megyünk - adott az arcomra egy puszit.
- Komolyan? - már most alig vártam, hogy leszálljunk, mert még nem nagyon utaztam és szívesen megyek bárhova, főleg, ha Harry is jelen van. Jelen pillanatban úgy érzem, én vagyok a világon a szerencsésebb ember. Van egy tökéletes férjem, aki a jelek szerint, elhatározta, hogy a tenyerén fog hordozni. Mondjuk, én annak is örülök, hogy csak vele lehetek. Egy ócska kunyhóban is olyan boldog lennék vele, mit egy palotában és ezt meg is mondtam Harrynek az esküvőn előtt, mire ő közölte, hogy engem csak palotában fog elhelyezni. Kicsit vicces volt, de a szívesem melegség járta át a szavaira. Pár órán belül végre megérkeztünk a Karibi-szigetekre. Ahogy kinéztem az ablakon egy gyönyörű sziget tárult elénk. Amint leszálltunk Harry bérelt egy kocsit és rögtön elindultunk a szállásunk felé. Nagy meglepetésemre nem egy szállodába mentünk, hanem egy kis házhoz ami körül nem volt semmi.
- Kibéreltem kettőnknek - válaszolt kérdő tekintetemre - Így legalább nem fog senki sem zavarni bennünket - örömömben a nyakába ugrottam, aminek hatására félre rántotta a kormányt és majdnem neki mentünk egy fának - Azért óvatosan, kicsim.
- Bocsi - engedtem el gyorsan mielőtt, még balesetet szenvedünk a saját nászutunkon. A ház belülről még csodálatosabb volt mint belülről. Úgy alakították ki, hogy mindenre rálátás nyíljon. Egyszerűen gyönyörű. Az ágyunk fából lett kifaragva a nevünk amin nagyon meglepődtem.
- Nem azt mondtad, hogy kibérelted? - érintettem meg Harry nevét.
- Igazság szerint megvettem - hitetlenkedve nézek rá. Ezt most komolyan gondolja? Megvette gy házat a világ másik túloldalán?
- Miért vetted meg?
- Mert szerettem volna, még egy pár év múlva visszatérni ide és a nászutunk részleteire emlékezni. Ide bármikor visszatérhetünk, mivel most már a miénk - húzott magához és gyengéden megcsókolt. Perceken belül mind a kettőnkről lekerültek a ruhák.
Kicsivel később kifáradva feküdtünk az ágyban egymás mellett. Nem szóltunk semmit, csak csöndben élveztük egymás társaságát.
- Mit szeretnél most csinálni? - törte meg végül Harry a csendet. Ezen egy kicsit elgondolkoztam. Annyi mindent szeretné csinálni és nem tudom, hol kezdjem.
- Menjünk szétnézni a szigeten és vegyünk a többieknek pár ajándékot - könyököltem fel végül, hogy Harry zöld szemébe tudjak nézni. Harry elmosolyodott a válaszomon.
- Sejtettem, hogy ezt fogod mondani. Akkor öltözzünk fel és induljunk - gyorsan kikeltem az ágyból és megindultam a bőröndünk felé. Harry hangosan kezdett fütyülni, mivel még mindig meztelenül indultam meg a fürdő felé. Mosolyogva visszafordultam és rákacsintottam, majd eltűntem az ajtó mögött. Még hallottam, hogy Harry egy nagy nyögéssel felkel az ágyból és ő is odalép a bőröndhöz. Már alig vártam, hogy elinduljunk felfedezni a szigetet. Biztos vagyok benne, hogy csodálatos két hét áll előttünk.
- Harry, kelljél fel - rázogattam finoman a vállát, de mivel nem reagált durvább mócert kellett kitalálnom. Az éjjeliszekrényen volt egy pohár víz amit még az éjszaka készítettem oda, ha hajnalban netalántán szomjas lennék. Most felkaptam és az egész tartalmát Harry fejére öntöttem. Ijedten kinyitotta a szemét és felült az ágyon.
- Ada, ezt most miért kellett? - rázogatta tincseit, hogy eltüntesse belőle a vizet - Még jó, hogy ne üdítő volt, különben most moshatnék hajat. Azért jobban örültem volna egy jobb ébresztésnek - vágta be a durcást amin csak nevetni tudtam. Mondom, Harry olyan mint egy gyerek.
- Ne haragudj - játszottam a megbánót, ami mosolyt csalt az arcára. Odahajolt hozzám és szenvedélyesen megcsókolt. - Harry - szakítottam meg a csókunkat, de Harry ismét felém hajolt - Le fogjuk késni a gépünket - próbálkoztam még egyszer jobb belátásra bírni, de most sem jártam több sikerrel. Harry keze felfedező útra indult meztelen testemen és már nem éreztem magamban annyi erőt, hogy ellen tudjak állni neki.
- Harry, igyekezz már. Tíz perc múlva indulnunk kell - szóltam be a fürdőszoba ajtón, ahol Harry még mindig fürdött, de legalább már vagy fél órája. Komolyan mondom, vele elindulni valahova egy kész rémálom. Annyit készülődik, mint egy menyasszony. Én már rég készen vagyok, ő még mindig tollászkodik. Kezd elfogyni a türelmem. Már épp arra készültem, hogy ismét szólok neki, mikor végre valahára elzárta a csapot. Megkönnyebbülten felsóhajtottam.
- Kész vagyok, mindjárt indulhatunk - jött lő Harry a fürdőből. Nem volt rajta más, csak a derekára volt tekerve egy törülköző. Lassan odasétált a szekrényhez és kivette belőle azt a ruhát amiben szándékozott jönni. Negyed órán belül el is tudtunk indulni. Csoda egyáltalán, hogy nem késtük le a gépet, mert percekkel az indulása előtt jöttünk csak át az ellenőrzéseken.
- Egyébként hova megyünk? - próbáltam ismét kiszedni Harryből a titkot, mert eddig semmit sem volt hajlandó elmondani. Harry nevetve nézte, hogy milyen könyörgő tekintettel néztem rá, de megszánt mert elmondta.
- Karibi - szigetekre megyünk - adott az arcomra egy puszit.
- Komolyan? - már most alig vártam, hogy leszálljunk, mert még nem nagyon utaztam és szívesen megyek bárhova, főleg, ha Harry is jelen van. Jelen pillanatban úgy érzem, én vagyok a világon a szerencsésebb ember. Van egy tökéletes férjem, aki a jelek szerint, elhatározta, hogy a tenyerén fog hordozni. Mondjuk, én annak is örülök, hogy csak vele lehetek. Egy ócska kunyhóban is olyan boldog lennék vele, mit egy palotában és ezt meg is mondtam Harrynek az esküvőn előtt, mire ő közölte, hogy engem csak palotában fog elhelyezni. Kicsit vicces volt, de a szívesem melegség járta át a szavaira. Pár órán belül végre megérkeztünk a Karibi-szigetekre. Ahogy kinéztem az ablakon egy gyönyörű sziget tárult elénk. Amint leszálltunk Harry bérelt egy kocsit és rögtön elindultunk a szállásunk felé. Nagy meglepetésemre nem egy szállodába mentünk, hanem egy kis házhoz ami körül nem volt semmi.
- Kibéreltem kettőnknek - válaszolt kérdő tekintetemre - Így legalább nem fog senki sem zavarni bennünket - örömömben a nyakába ugrottam, aminek hatására félre rántotta a kormányt és majdnem neki mentünk egy fának - Azért óvatosan, kicsim.
- Bocsi - engedtem el gyorsan mielőtt, még balesetet szenvedünk a saját nászutunkon. A ház belülről még csodálatosabb volt mint belülről. Úgy alakították ki, hogy mindenre rálátás nyíljon. Egyszerűen gyönyörű. Az ágyunk fából lett kifaragva a nevünk amin nagyon meglepődtem.
- Nem azt mondtad, hogy kibérelted? - érintettem meg Harry nevét.
- Igazság szerint megvettem - hitetlenkedve nézek rá. Ezt most komolyan gondolja? Megvette gy házat a világ másik túloldalán?
- Miért vetted meg?
- Mert szerettem volna, még egy pár év múlva visszatérni ide és a nászutunk részleteire emlékezni. Ide bármikor visszatérhetünk, mivel most már a miénk - húzott magához és gyengéden megcsókolt. Perceken belül mind a kettőnkről lekerültek a ruhák.
Kicsivel később kifáradva feküdtünk az ágyban egymás mellett. Nem szóltunk semmit, csak csöndben élveztük egymás társaságát.
- Mit szeretnél most csinálni? - törte meg végül Harry a csendet. Ezen egy kicsit elgondolkoztam. Annyi mindent szeretné csinálni és nem tudom, hol kezdjem.
- Menjünk szétnézni a szigeten és vegyünk a többieknek pár ajándékot - könyököltem fel végül, hogy Harry zöld szemébe tudjak nézni. Harry elmosolyodott a válaszomon.
- Sejtettem, hogy ezt fogod mondani. Akkor öltözzünk fel és induljunk - gyorsan kikeltem az ágyból és megindultam a bőröndünk felé. Harry hangosan kezdett fütyülni, mivel még mindig meztelenül indultam meg a fürdő felé. Mosolyogva visszafordultam és rákacsintottam, majd eltűntem az ajtó mögött. Még hallottam, hogy Harry egy nagy nyögéssel felkel az ágyból és ő is odalép a bőröndhöz. Már alig vártam, hogy elinduljunk felfedezni a szigetet. Biztos vagyok benne, hogy csodálatos két hét áll előttünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése