2013. június 4., kedd

14. fejezet: Már nem haragszom

14. fejezet: Már nem haragszom


Mikor Zayn beállított azzal, hogy hozzájuk fogok költözni azt hittem, hogy viccel, de nem már a kocsijában ülök és visz haza az ő házukba. Ez az egész olyan hihetetlen. Még azt is felajánlotta, hogy másnap bevisz a munkahelyemre. Olyan aranyos tőle. Mikor megérkeztünk a házhoz nagyon ideges lettem. Nem leszek teher a fiúk nyakán? Úr isten, de izgulok.
- Sziasztok, megjöttünk. – kiáltotta be Zayn. Erre a mondatra 3 kíváncsi szempár nézett ki a nappaliból.
- Szia Ada – mosolygott rám Liam miközben megölelt – de jó téged újra látni.
- Szia – köszönt Louis is és ő is megölelt  – hoztál répát? – nézett rám kiskutya szemekkel. Kicsit zavarban voltam mert nem tudtam, hogy hoznom kell répát. Segélykérően néztem Zayn-re, de ahogy látom rá most nem számíthatok.
- Bocsi, de nem tudtam, hogy hoznom kéne répát. Zayn nem mondta – tereltem rá Zayn-re a srácot. Szerintem vette, hogy mit szeretnék mert már fordult is Zayn-hez.
- Zayn te nem mondtad neki, hogy hozzon nekem répát? Mégis milyen ember vagy te? – ezen én már szakadtam a röhögéstől.
- Csinálsz nekem megint olyan finom rántottát mint a múltkor? – na vajon ki mondhatta ezt? Hát persze, hogy a haspók.
- Persze csinálok csak először kipakolnék ha nem baj.
- Dehogy, gyere megmutatjuk a szobád. – ezzel mind a 4 fiúval az oldalamon elindultam felfelé. Amikor beléptem a szobába azt hittem, hogy ott helyben hasra esek.
 Ez a szoba álomszép. El sem hiszem, hogy egy ilyen szobába fogok aludni. Még a lakásom se volt ekkora.
- Na tetszik? – nézett rám a 4 fiú.
- Még, hogy tetszik- e? Egyszerűen imádom. Ugráltam örömömben. Végigrohantam az egész szobán és minden apró részletet végig néztem.  Ez olyan mint egy álom. Egyszerűen mesébe illő. Sose gondoltam volna, hogy ilyen szobába fogok aludni valaha vagy hogy egy ilyen lakásban fogok lakni 5 fiúval. Miközben végig rohantam az egész szobán a srácok csak mosolyogva figyeltek és nagyon elégedettek voltak magukkal. Mikor elkezdtem az ágyon ugrálni mind a 4 fiú csatlakozott. Ebből kialakult a párna csata. Miután lenyugodtunk leültünk az ágy szélére.
- Amúgy Harry merre van? – néztem rá a srácokra. Tisztára úgy néznek ki mint ha zavarban lennének. Titkolnak valamit ebben egészen biztos voltam.
- Volt egy kis dolga – mondta végül Louis. Nem kérdezősködtem, de azért kíváncsi lettem
volna, hogy hova tűnt. Végül is mindegy az ő dolga, ha a többiek nem akarják elmondani nem muszáj, elvégre nem tartoznak nekem magyarázattal.
Harry:
Nagyon sóhajtva szálltam ki a kocsiból Ashley lakása előtt. Mióta összevesztünk már egy csomó bocsánatkérő sms-t kaptam tőle és rengetegszer hívott. Úgy gondoltam ideje tiszta vizet önteni a pohárba. Végleg szakítok Ashley-vel. Most már egészen biztos vagyok benne, hogy beleszerettem Adába még ha ő nem is érdeklődik irántam. Milyen nehéz lesz vele egy fedél alatt lakni. Na mindegy most koncentráljunk az előttünk álló feladatra. Lassan bekopogtam Ashley-hez. Szinte azonnal kinyílt az ajtó.
-Harry Szerelmem, de jó hogy jössz. Már annyira hiányoztál. Már azt hittem, hogy visszavonhatatlan hibát követtem el. Pedig én egyetlen szavamat se gondoltam komolyan, csak féltékeny voltam. Én nagyon szeretlek téged. Még mindig, azok után is, hogy ilyeneket mondtál nekem. – ezzel borult a nyakamba Ashley. Meg se bírtam szólalni. Most hogy végre befejezte én következtem és attól tartok a beszélgetés után már nem lesz ilyen boldog.
- Nagyon sajnálom Ashley, de nem azért jöttem, hogy kibéküljünk – mondtam ki egy szuszra. A szavaimra rögtön felkapta a fejét.
- Hát akkor miért jöttél? – nézett rám dühösen és egyben kétségbe esve.
- Azért, hogy végleg lezárjuk a kapcsolatunkat.
- Erről is az a liba tehet, de ezt még nagyon meg fogja bánni és te is Harry. Tönkre fogom tenni annak a kis csitrinek az életét mégpedig azért mert elvett tőlem. – ezzel bevágta az orrom előtt az ajtót. Biztos csak azért mondta a fenyegetéseit, hogy visszamenjek hozzá. Engem ilyenekkel nem lehet megfogni. Azt hittem ennyire már ismer. Mielőtt még haza mentem kocsikáztam egyet a környéken. Jó érzés volt, hogy végleg szakítottam Ashleyvel. Most már semmi sem akadályozza meg, hogy udvaroljak Adának. Hátha el tudom nyerni a szívét. Azt egészen biztos, hogy én mindent megpróbálok. Mikor hazaértem már minden sötét volt. Gondolom már mindenki aludt. Szívesen megnéztem volna mit szólt Ada a szobához, de ezt muszáj volt elintéznem. bementem a konyhába egy pohár hideg vízért. leültem a konyha asztalhoz és lassan elkezdtem inni. Annyira belemerültem a gondolatimba, hogy nem hallattam hogy jön le valaki már csak akkor mikor felkapcsolta a villanyt. Ada volt az aki szegény úgy megijedt, hogy én is ott vagyok, hogy egy halk sikoly hagyta el a száját.
- Ne haragudj, hogy megijesztettelek – mondtam lehajtott fejjel.
- Te se haragudj csak egy pohár vizet szerettem volna és még szokatlan nekem ez a ház. – teljesen lerítt róla, hogy zavarban van. Gyorsan felálltam és töltöttem neki is egy pohár hideg vizet majd oda adtam neki.
- Köszi – mosolygott. Istenem a mosolya valami ellenállhatatlan. Legszívesebben megcsókolnám, de ha most letámadnám később esélyem se lenne. Amikor megitta a vizet berakta a mosogatóba és már ment volna kifele mikor megfogtam a karját. Kíváncsian felemelte a fejét.
- Csak bocsánatot szeretnék kérni amiért az étterem előtt olyanokat mondtam és amit ma reggel vágtam a fejedhez. Én nem gondoltam komolyan csak féltékeny voltam amiért Zaynt választod és nem engem, de Zayn elmagyarázta, hogy köztetek nincs és nem is lesz semmi csak nagyon jó barátotok lettetek.
- Igazából már nem haragszom. Azt nem tagadom, hogy akkor nagyon rosszul esett, de most már nincs semmi baj. – annyira megkönnyebbültem mikor ezt hallottam a szájából. Azt elmondani se tudom.
- Akkor megbocsátás jeléül nem jössz el velem valahova holnap? Persze csak barátilag. nem randira gondoltam – Hú de szánalmas vagy Styles. Ilyen ócska kifogás kell ahhoz, hogy egy lányt magadba bolondítsd, de úgy néz ki, hogy ez a kifogás megnyugtatta.
- Rendben menjünk valahova, de csak barátilag. – mondta mosolyogva – de holnap dolgozom szóval csak este tudunk ha neked nem gond.
- Nem persze, hogy nem. Menjünk valami gyorsétterembe. Oda nem kell kiöltözni. Rendben? – azért javasoltam a gyorséttermet mert az nem olyan romantikus és akkor nem parázik, bár én szívesen mennék valami romantikus helyre.
- Rendben. Nos én megyek is aludni mert reggel mennem kell dolgozni. Jó éjszakát Harry.
- Szép álmokat Ada – mondtam miközben kiment a konyhából. Én is felmentem a szobámban és ledőltem az ágyamra. Mikor visszagondoltam az Adával való beszélgetésemre mosolyognom kellett rajta. Annyira édes. Nem sokkal később mély álomba merültem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése