27. fejezet: Képzelődsz

27. fejezet: Képzelődsz

- Menjünk el abba az étterembe ahol Ada dolgozott. Beszéljünk a volt főnökével.
- Minek? – néztek rám értetlenül a fiúk. Nem is csoda, hogy nem értik, de én biztos voltam benne, hogy ez egy jel volt amit álmomban láttam.
- Mert ő rabolta el Adát.
- Harry ezt meg miből gondolod? – nézett rám Liam. Láttam az arcán a kétkedést.
- Tudom, hogy ő volt.
- Mégis miért tette volna ezt? Milyen oka lenne elrabolni Adát? Ennek így semmi értelme. – monda Liam. Többiek a háta mögött csak bólogattak és helyeseltek. Egyedül Zayn nem mutatott semmiféle reakciót.
- Emlékeztek, hogy meg akarta erőszakolni Adát, de ő nem hagyta magát. Lehet, hogy bosszút akar állni rajta vagy rajtam azért mert behúztam neki egyet. – mondtam nekik egyre indulatosabban. Tudom, hogy Conor rabolta el. Efelől senki sem tud meggyőzni. Egyedül ő tudta, hogy itt lakik meg a barátnője, de Mayával aznap pont együtt voltak és semmi oka elrabolni vagy bántani Adát.
- Igen emlékszünk, de ez még nem indok. Szerintem Conor már rég felszedett valami csajt és rég elfelejtette, hogy volt ez a kis incidens Adával. – szólt közbe most már Louis is.
- Ada nem olyan mint akit könnyen el lehet felejteni. Tudom, hogy ő vitte el. Láttam álmomban. Ada segítséget kért tőlem és láttam, hogy Conor bántja – na szép volt Harry. Minek kellett neked az álmodról beszélni? Most aztán tényleg hülyének néznek.
- Álmodban? – kérdezte vissza hitetlenkedve Niall. Láttam rajtuk, hogy nem hisznek nekem.
- Harry szerintem ezt csak beképzeled magadnak. Nem kért tőled Ada semmit. Szerintem már annyira hiányzik neked, hogy beképzeled magadnak a jelenlétét és ezt az álmot is – vette át Liam megint a szót.
- Nem muszáj hinnetek nekem. Egyedül is ki tudom deríteni, hogy igaz-e. – ezzel kiviharzottam a házból. Már épp indítottam volna be az autót mikor kinyílt a másikoldalon az ajtó.
- Hát te? - néztem rá kíváncsian Zayn-re. A szobában nem mondott semmit ezért azt a következtetést vontam le, hogy ő sem hisz nekem, de mégis itt van.
- Tudod nekem is nagyon hiányzik da mégsem képzelődök mint ahogy a srácok állítják. Hiszek neked, hisz te őszintén belezúgtál és hiszek abban hogy nem csak beképzeled, illetve nagyon akarok hinni mert nagyon szeretném ha Ada már itthon lenne. – mondta Zayn. Miközben beszélt, nem akartam hinni a fülemnek.
- Akkor a szobába ezt mér nem mondtad? – kérdeztem. Mert ha egyetért velem akkor mér nem szólalt meg a szobában?
- Azért mert akkor nem csak engem néztek volna hülyének hanem téged is. – mondta mosolyogva. Ezen én is elmosolyodtam. Napok óta ez az első mosoly a számon.
- Akkor menjünk – mondtam majd elhajtottunk egyenesen a rendőrőrs felé. Remélem hamar ki tudunk menni az étteremhez.

Zayn:

Megkönnyebbültem mikor elindultunk a kocsival. Nem is tudom mért. Mikor elindultam Harry urán a fiúk csak kérdezgettek, hogy ugye nem akarok hinni neki mert csak a féltés beszél belőle és hogy bűntudata van, de hogy miért lenne arra nem találtam magyarázatot. Sok időbe telt mire odaértünk a rendőrségre mert utat javítottak így elég lassan haladt a sor. Már a végére nagyon türelmetlen voltam. Mikor végre odaértünk mind a ketten kipattantunk a kocsiba.
- Bent van a rendőrkapitány? – kérdeztem türelmetlenül. Biztos kiakadok ha azt mondják, hogy nincs. Nem érünk rá egész nap.
- Igen. Szóljak neki? – kérdezte aranyosan.
- Megköszönnénk – ezzel leültünk a váróban és vártuk, hogy mikor hívnak be minket az irodába. Szerencsére nem sokat kellett várnunk mert 10 perce ülhettünk mikor szólt a recepciós, hogy várnak minket. Egyből felpattantunk.
- Jó napot uraim! Miben segíthetek? – szerencsére már ismerjük egymást mert találkoztunk mikor Ada eltűnt. Nagyon szimpatikus mert mindig nagyon segítőkész volt velünk szemben. Még akkor se bunkózott velünk mikor már az idegeire mentünk. Harry neki is elmondta, hogy mi a gyanúja, még az álmáról is beszámolt. Azt is elmondtuk, hogy Conor meg akarta erőszakolni. Mire a rendőr felpattant és közölte, hogy ezzel kellett volna kezdeni, mert ez mindent megváltoztat. Megbeszéltük, hogy mi ketten és ő bejön az étterembe, míg hátul két rendőrautó várakozik. Nem sok időbe került míg odaértünk. nem szóltunk semmit egyszerűen csak átmentünk az éttermen az iroda irányába majd bekopogtam.
- Gyere – szolt ki Conor mire benyitottunk. Mikor meglátott minket azonnal felugrott. Mintha ijedséget is láttam volna a szemében, de ezt nem tudom biztosra mondani mert amilyen gyorsan jött olyan gyorsan el is tűnt.
- Miben segíthetek uraim? – nézett ránk kíváncsian.
- Úgy értesültem – kezdett bele a rendőr – hogy magának volt egy kis konfliktusa az egyik alkalmazottjával. A neve Ada Woltör. Itt dolgozott, de miután ez a dolog megtörtént már nem jött többet. Jól értesültem? – nézett mélyen a szemébe.
- Na akkor mi van? Fel akar jelenteni zaklatásért? – nézett Conor kihívóan a rendőrre. Látszik rajta, hogy beijedt.
- Nem most nem ezért jöttünk. Ez a lány ugyanis eltűnt a napokba és nem tudjuk, hogy merre van.
- Engem akarnak gyanúsítani? – emelte fel a hangját Conor. Mi hárman összenéztünk mert eléggé meglepett, hogy így reagált.
- Nem ezt mondtam, csak meg akarom kérdezni, hogy nem e tud róla valamit.- nem tudok róla semmit. Mióta nem dolgozik itt nem láttam – elég hihetően adta most elő, de nehezen tudtuk elhinni, hogy ártatlan főleg az után, hogy az előbb felemelte a hangját. Egyszer csak Conor az órájára nézett és megint felpattant a székről.
- Bocsássanak meg uraim, mindjárt jövök – ezzel kirohant az irodából. Mi csak értetlenül néztünk egymásra.

Ashley:

Már nagyon elegem van ebből a szukából. Egyfolytában itt üvöltözik, hogy engedjük ki és emiatt nem hallom még a tévét sem. Komolyan mondom ha nem hallgat el akkor azt nagyon megbánja. El kéne tenni már láb alól mert egyre nagyobb lesz az esélye annak, hogy lebukunk. Megyek és megbeszélem Conor-ral. Elvégre az ő játékszere. Biztos beleegyezik és akkor egy kicsit túl adagolom a gyógyszerét. Nem a napi adagot kapja, hogy elkábuljon hanem a háromszorosát. Akkor biztos, hogy nem bírja tovább a szervezete. Még mindig nem bírom elhinni, hogy Harry emiatt a nő miatt dobott engem. Mégis mit képzelt ki ő? Az biztos, hogy egy életre megbánja, hogy engem kidobott. Miután meghalt ez a kis nő szívesen az orra alá dörgölöm, hogy mennyire szenvedett az imádott nője és ha emiatt börtönbe akar zárni, nem fog sikerrel járni mert majd azt mondják, hogy beképzeli megának, hisz én nem is ismertem ezt a nőt. Beszállok a kocsiba és már hajtok is az étteremhez elvégre megbeszéltük Conor-ral, hogy ide jövök. Amikor oda értem az iroda ajtajához pont kirohant. Hát ennek mi baja?

Harry:

Nem nagyon értettük, hogy mért rohant ki az irodából. Nem is foglalkoztam vele egészen addig míg meg nem hallottam egy ismerős hangot. Felálltam és megnéztem, hogy ki lehet az.
-Conor, szabaduljunk már meg a játékszeredtől. Nem bírom tovább. Öljük meg aztán dörgöljük Harry orra alá.
- Micsoda? – néztem döbbenten Ashleyre